Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1745 tárgyalta az Országgyűlés, együtt a kormány által beterjesztett törvé nyjavaslattal, amelyik ugyanezt a kedvezményt megadta a vagyoni sérelmet szenvedetteknek. Akkor a kormánytöbbség úgy vélte, hogy az államnak nem róható föl, hogy nem nyújt a kárpótlási jegyek ellenében vagyoni kínálatot, ezért semmi se indokolja, hogy az á llam lehetővé tegye az ismételt életjáradékra kérést a jegyek egyidejű visszaadása mellett. Némi keserű örömmel láttam, hogy amikor a kormány beterjeszti a kárpótlási törvény módosítására vonatkozó javaslatát, előjön a '95 tavaszán önök által leszavazott ö tlet, és a javaslat szerint majd lehetővé válik, hogy a politikai üldözött - aki másfél éven keresztül tényleg nem tudott mit csinálni a kárpótlási jegyével - visszaadhassa a jegyét és helyette életjáradékot kérjen. Csak egyetlenegy kis különbség van az én javaslatom és a kormány javaslata között - amit most módosító javaslat formájában megpróbálok visszahozni : az életjáradék folyósításának a kezdő időpontja. Mert az eredeti törvény azt mondja, hogy az életjáradék 1992. január 1jétől jár, függetlenül att ól, hogy az illető mikor adta be a kérelmét, illetőleg a hivatal mikor bírálta azt el. A kormány javaslata viszont azt tartalmazza, hogy az életjáradék kezdő időpontja majd a törvény hatálybalépését követően fog kezdődni, amikor az illető visszaadja majd a kárpótlási jegyet és helyette életjáradékot kér. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy az 1992., az 1993., az 1994., az 1995. évi négy teljes év életjáradékát, és nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy az 1996. év első féléve, tehát összességében négy és fél év éle tjáradékát megtakarítja az állam a politikai üldözötteken. Azért kell ezt az erős szót használnom, mert ha nem lett volna állami kötelezettségvállalás a kárpótlási jegyekkel szembeni vagyoni kínálat biztosítására, akkor lehetne azt mondani: miért választot ta az életjáradék helyett a kárpótlási jegyet?! Akkor felróható lett volna a döntés hibája az illetőnek, és akkor lehetne mondani, hogy ennek a hibának a következményeit viselje el az eredeti kárpótlásra jogosult. De ezekről az emberekről - elnézést - egy kicsivel talán többet tud az, aki nap mint nap találkozott velük. Ők hittek abban, hogy a kárpótlási jegyet, az egyösszegű juttatást jól fel tudják használni, ezért választották a kárpótlási jegyet. S utána csalódniuk kellett, mert nem volt befektetési leh etőség. Ezt képviselőtársaim ugyanolyan jól tudják, mint én, mert ebben a Házban számtalanszor felszólaltam azért, hogy legyen nekik valami. Nem lett! Ebben az esetben megállapítható, hogy a jegy felhasználása nem azért nem történt meg az eredeti jogosulta k esetében, mert nem akarták azt felhasználni - hanem azért, mert nem tudták mire felhasználni. Az állam nem biztosította nekik a felhasználást! Akkor viszont el kell gondolkodni rajta, hogy az állami felróhatóság e tekintetben előnyt jelentsen a jogosulta knak vagy hátrányt. Ha a kormány által beterjesztett javaslatot választjuk, abban az esetben kimondjuk, hogy az állam vállalt egy törvényi kötelezettséget - és most elvonatkoztathatunk adott esetben a kárpótlástól , nem teljesítette azt, annak az összes k áros következményét viszont nem akarja vállalni. Ez egy nagyon rossz üzenet a jövőre nézve. Ez egy nagyon rossz fölfogása az állami kötelezettségvállalásnak, mert akkor sok esetben megtörténhet, ad absurdum a nyugdíjakat sem fogja fizetni az állam. Ezért ú gy vélem, akkor járunk el méltányosan - nem egy nagy létszámról és nem egy nagy összegről van szó, hozzá kell tennem , ha azok számára az eredeti jogosultak számára, akik visszaadják a kárpótlási jegyüket, lehetővé tesszük, hogy az életjáradék kezdő időpo ntja az eredeti törvény szerinti 1992. január 1je legyen. Én úgy gondolom - és nem kívánom megint Hasznos képviselőtársam példáit felhozni, hogy ez az ország hány száz milliárdokat volt képes más célokra kifizetni , hogy az az 12 milliárd forint ezekkel a sokat szenvedett emberekkel szemben nagyon méltányos eljárás. Úgyhogy én azt kérem - annak ellenére, hogy nagyon kevesen figyelnek rám ebben a teremben, de a jegyzőkönyvet talán el fogják olvasni , hogy ebben a kérdésben gyakoroljunk méltányosságot az érintettekkel szemben, és tegyük lehetővé, hogy az a néhány száz vagy néhány ezer kárpótlásra jogosult, ha visszaadja a kárpótlási jegyét, akkor hadi életjáradékot kapjon 1992. január 1jétől. Az állam számára az életjáradék sokkal előnyösebb, mint a kárpó tlási jegy, mert a kárpótlási jegy
