Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
1729 Pál beszámolójával többékevésbé egyetértek; de a zért le kívánom szögezni, hogy amit elmondott, az megfelel a valóságnak, ugyanakkor úgy gondoljuk - és a következőkben a Független Kisgazdapárt a hadigondozottak érdekében be fog nyújtani egy önálló képviselői javaslatot is , hogy ez a törvényjavaslat és ez a törvénymódosítás sem küszöbölte ki az 1992. évi XXXII. törvénynek azt a hibáját, amely hátrányosan rekeszti ki azokat, akiknek férje vagy édesapja a haza védelmében életét vesztette. Az életüket az 1939. március 11. és 1989. október 23. közötti időben különböző állami szervek intézkedései miatt elvesztett személyek - ezek a döntések is persze politikai döntések voltak, legfeljebb azt lehet erre elmondani, hogy állami szinten történő politikai döntések - hátramaradottai által elszenvedett sérelmek azono s sérelmek a második világháború idején frontszolgálat teljesítése közben életüket vesztett katonák özvegyei, árvái és tartásra jogosult hozzátartozói sérelmeivel, akik mind lelki sérüléseket, mind pedig anyagi sérüléseket is szenvedtek. A hősi halált halt katonák özvegyeinek száma körülbelül felét teszi ki a napjainkban még életben lévő hadiözvegyek számának, de elképzelhető, hogy ennél is kevesebb, annak csak körülbelül egyharmad része. Az érintett hadiárvák száma sem lehet több 1015 ezer főnél, hiszen c sak azok jöhetnek szóba, akik édesapjuk halálakor még nem töltötték be a 16. életévüket. Az elesett katonák egy része sorállományú, tehát nőtlen volt. Az idősebb korosztályokhoz tartozó elesett katonák gyermekei közül viszont számosan betöltötték már akkor a 16. évüket. Ezek ma már nagyon idős emberek, és viszonylag kevesen vannak életben közülük. Úgy gondolom, hogy a még hátra lévő kis időre biztosítani kellene számukra egy kicsit jobb, egy kicsit emberibb ellátást és gondoskodást. A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy ezzel kapcsolatban meg kell tenni egy olyan javaslatot, amely nem korlátozza azoknak az életlehetőségeit, akik sokat szenvedtek, és akik tulajdonképpen a hazáért, a haza védelmében életüket áldozták. Köszönöm szépen. ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kérdezem, kíváne még valaki szólni a vita e szakaszában. (Nincs jelentkező.) Mivel jelzés nem érkezett, a vita e szakaszát lezárom. A részletes vita második vitaszakaszát nyitom meg az ajánlás 1836. számú po ntjaiig, valamint a 3842., illetőleg a 47. és 48. számú pontoknak megfelelően. Írásban előre jelezte felszólalási szándékát dr. Győriványi Sándor. (Dr. Győriványi Sándor: Elállok a felszólalástól, elnök asszony.) Nem kíván felszólalni. Kérdezem, kíváne v alaki felszólalni. Igen, megadom a szót Kristóf István úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon nehéz törvény részletes vitáját kezdtük meg ma este. Nehéz ez a törvény, mert eg yrészt hozott anyagból kell dolgozni, hiszen az 1992. évi XXXII. törvény mint alap meghatározza azokat a kereteket és meghatározza azt a mozgásteret, amelyen belül az Alkotmánybíróság 1/1995. számú határozata alapján a szükséges módosításokat az alkotmányo s helyzet helyreállítása érdekében el kell végezni. Nehéz a törvény azért is, mert nehezen becsülhető meg - megbízható adatok hiányában - az, hogy a különféle megoldási javaslatok a jogosulti kört hogyan érintik, az egyes variánsok milyen személyi kört éri ntenek, és ennek következtében nyilván nagyon nehéz meghatározni azt is, hogy az egyes javaslatok elfogadása a költségvetést milyen mértékben terhelné. Nehéz törvény részletes vitáját folytatjuk azért is, mert a kárpótlás elmélete - hogy úgy mondjam - köve tő jellegűként alakult; nevezetesen: először a vonatkozó törvények születtek meg, majd a jogalkalmazás során és az erre vonatkozó alkotmánybírósági határozatok megismerését követően kristályosodtak ki azok az elvielméleti alapok, amelyeket most már nyugod tan nevezhetünk
