Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
1666 A vagyonnyilatkozattételi kötelezettség, azt hiszem, megint kifejezetten a parlamenti képviselők érdekeit szolgálja. Ezért a Néppárt azon a véleményen van, hogy a vagyonnyilatkozattételi kötelez ettség a törvénnyel, ahogy hatályba lép, legyen valóban kiterjesztve nemcsak a képviselőre, hanem a közvetlen hozzátartozóira - tehát feleség, élettárs, gyerekek, eddig a szintig mindenképp. Ez történjék meg ne csak a képviselő tevékenységének kezdeti évéb en és záróévében, hanem minden évben egy alkalommal legyen egy ilyen vagyonnyilatkozattételi kötelezettség, amely az illetékes személyek számára mindig, szabadon megtekinthető legyen. Azt gondoljuk, az ideális persze az lenne, hogy a képviselő anyagilag f üggetlen legyen. Mert egy anyagilag független képviselő esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy tevékenységét nem tudják olyan direkt módon, úgymond rossz irányba befolyásolni. Sajnos azonban a realitás ma Magyarországon az, hogy a képviselők döntő há nyada ma is és a jövőben is messze lesz az úgynevezett anyagi függetlenségtől, és ezért nem tartom jó példának az Egyesült Államok gyakorlatára hivatkozni. Ott ugyanis a képviselők mindegyike, kivétel nélkül olyan jelentős vagyonnal rendelkezik, ha az otta ni képviselői tevékenységét befejezi, és utána egy napot sem dolgozik, akkor is valószínűleg hosszú időn keresztül kiválóan megél annak a tőkének a hozadékából, amellyel ő és esetleg a családja rendelkezik. A má sodik dolog: egy ilyen függetlenség, anyagi függetlenség biztosításához igen jelentős plusz költségvetési kiadásra lenne szükség, amellyel a magyar költségvetés pillanatnyi és jövőbeni helyzetében nem számolhatunk. Emiatt - és ez a lényeg - a vagyonnyilatk ozat legyen valóban kötelező, és legyen minden évben kötelező. Azt hiszem, ez azt a fajta transzparenciát, átláthatóságot biztosítja, amelyet egy parlamenti képviselő tevékenységénél a társadalom jogosan elvár. Úgy gondoljuk, az ajándék összegéről csak egy mondatot szólnék. A véleményem az, hogy az ajándék összegét teljesen fölösleges mindenféle képzett számokban meghatározni. Az elfogadható ajándék összege legyen a nullával egyenlő. Egyébként sértésnek veszem azt, de vettem azt a múltban is, ha valaki vala milyen tevékenység végzését - amely egy adott közösségnek hasznos volt , mondjuk, egy üveg borral, vagy éppen pálinkával, vagy bármi mással próbálta kompenzálni. Azt hiszem, a legegyszerűbb dolog az, ha itt a legszigorúbb megoldás mellett voksol a képvise lő a szavazás során. Azt hiszem, a hatálybalépésről csupán annyit mondanék, amit több képviselőtársam elmondott. A jó megoldás az, ha a hatálybalépés most és azonnal történik - tehát amint a parlament ezt a törvényt elfogadja. Nem hiszem, hogy a következő ciklus kezdetére kellene ezt kitolni. Itt remélhetőleg a képviselők többsége ezt az álláspontot fogja magáévá tenni. A törvénytől mindannyian, a parlamenti képviselők és a társadalom is azt várja, hogy a parlament tekintélye visszajöjjön - nagyon nagy szük ségünk van rá. Egy parlamenti demokrácia megléte ennek az országnak a továbbfejlődéséhez nélkülözhetetlen dolog. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.) (12.30) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik dr . Salamon László képviselő úr, független. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat általános elemzésének keretében az összeférhetetlenségi problematika területei közül a gazdasági összeférhetetlens ég kérdéskörével kívánok kiemelten foglalkozni. A többi terület, a hivatali, politikai összeférhetetlenség, illetve a méltatlansági összeférhetetlenség valóban olyan szabályozást kíván, amely mellőzhetetlenné teszi tételes összeférhetetlenségi szabályok fe lállítását, az összeférhetetlenség eseteinek taxatív megállapítását, és ezekhez kapcsoltan az összeférhetetlenség megszüntetésének kötelezettségét, illetve adott esetben a képviselői mandátum megszűnését.
