Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ
1650 Néhány észrevételt mondanék a többségi állásponttal kapcsolatban. Mi úgy tekintjük, hogy végeredményben ebben az előterjesztésben benne van a törvénynek a szövege, csak a szöveg kon krét formáját még nem lehet most ismerni, és mellette valóban még több más alternatíva is fel van sorolva. Ugyanakkor azt látjuk, hogy amennyiben az előterjesztést vissza kellett volna vonni és azt újra elő kellett volna készíteni és behozni a parlamentbe, bizonyára még újabb hónapok teltek volna el. Ez annál is inkább így van, mert ahogy a napirendi pont előadója is elmondta, meglehetősen hosszú ideje folyik az előterjesztés előkészítése, és rendkívül furcsa, hogy most, az utolsó fázisban merül fel, hogy t alán ez az előterjesztés ilyen formában alkalmatlan a vitára. Meggyőződésünk szerint az alternatív javaslatok száma valóban véges, és remélhetőleg akadnak majd olyan megoldá sok, amelyek alkalmasak arra, hogy kikristályosítsák az igazi változatot. Végül úgy tartjuk, az egyéves munka után kialakult alternatívák értékesebbek annál, hogy ezek egyegy képviselő később bekövetkező módosító indítványának a részét képezzék. Célszerű ezeket ilyen fázisban a parlament elé terjeszteni. Összességében örülök annak, hogy végül ebben a bizottságban ugyan kisebbségbe kerültünk, ám mégis megkezdődik ennek a törvényjavaslatnak a vitája. Remélem, lesz olyan technika, amely azt fogja eredményezni , hogy talán nem ez lesz az utolsó olyan törvény, amely többpárti kezdeményezésre, több alternatívát tartalmazva kerül a tisztelt Ház elé. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm, képviselő úr. Ti sztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok fejthetik ki álláspontjukat a házbizottság ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően, 1212 perces időkeretben; először Hankó Faragó Miklós úr, a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka. Szólásr a készül dr. K. Csontos Miklós, a Független Kisgazdapárt részéről. Őt követi Egerszegi László úr, Magyar Szocialista Párt; majd Rubovszky György, KDNP; Trombitás Zoltán, Fidesz; Raskó György, MDNP; Salamon László, független képviselő úr. Megadom a szót Han kó Faragó Miklósnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Mint azt Bihari Mihály az expozéjában is említette , már az 1600as évek magyar törvényhozásában is fellelhetők képviselői összeférhetetlenséggel foglalkozó szabályok. Majd ezt követően, 1875ben, 1901ben, 1938ban és 1946ban született átfogó összeférhetetlenségi törvény. Az előző rendszer ismert sajátos ságai miatt nem volt szükség az összeférhetetlenség részletes szabályozására, hiszen a képviselőknek semmilyen érdemi feladatuk nem volt, és a mindenható párt egyébként sem törvényes eszközökkel kívánta szabályozni a kérdést. 1990ben hatpárti munka eredmé nyeként született meg a hatályos szabályozás, amely akkor tűzoltójellegű tevékenység volt, csak a legalapvetőbb kérdéseket kívántuk érinteni, hogy az új Országgyűlés megkezdhesse tevékenységét. A törvény azonban alapvetően alkalmas volt arra, hogy betölts e feladatát. Ma a hatályos alkotmány és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat. Az elmúlt évek jelentős változásai, tapasztalatai tették szükségessé a képviselői jogállásról szóló törvény össz eférhetetlenségi szabályainak módosítását. Ezt felismerve az SZDSZfrakció már 1991ben önálló képviselői indítvány útján kezdeményezte a törvény módosítását, de az akkori kormánypárti többség megakadályozta a javaslat napirendre vételét. Ezt követően 1994 nyarán a koalíciós megállapodásban és a kormányprogramban is rögzítettük: új összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotni, elsősorban a gazdasági összeférhetetlenség terén.
