Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ
1651 1994 októberében újabb törvényjavaslatot dolgozott ki a frakciónk, majd ezt követ ően alakult meg a hatpárti munkacsoport. Ötévi késedelem után most végre megszülethet ez a parlament tekintélye szempontjából is oly jelentős törvény. A munkabizottság által jelenlegi formájában benyújtott változat számos ponton alternatív változatokat tar talmaz egyegy problémakörre vonatkozóan, annak megfelelően, hogy a frakciók álláspontja hogyan tért el egymástól. Külön problémát jelent majd - ahogy az itt el is hangzott , hogy ki vagy kik lesznek jogosultak az előterjesztők nevében nyilatkozni, illetv e a különböző alternatívákat a Házszabállyal hogyan lehet összhangba hozni majd, hiszen ebben a formájában most még szavazhatatlan a törvényjavaslat. (11.10) Beszédemben csak azokról a fontos területekről szeretnék szólni, ahol jelentős nézetkülönbség alak ult ki a frakciók között. A különböző összeférhetetlenségi kategóriák közül az egyik legjelentősebb terület a gazdasági összeférhetetlenség köre. Az Országgyűlés mind az előző, mind pedig a mostani ciklusban több törvényben és országgyűlési határozatban ho zott olyan döntéseket, amelyek közvetlenül is érintettek részben vagy egészben állami tulajdonban álló vállalatokat. Ha ezen vállalatok vezetői közül bárki is tagja lehet a parlamentnek, annál a vezetőnél óhatatlanul felmerülhet, hogy saját cége érdekében próbál befolyást gyakorolni a döntésre, hogy az általa vezetett cég előnyösebb helyzetbe kerüljön, mint az ilyen befolyásolási lehetőséggel nem bíró vállalatok. További veszély ezen a téren, hogy a mindenkori kormányzat a kormány iránti lojalitást állami t ulajdonú cégek vezető állásával vásárolja meg, amely szintén nemkívánatos összefonódásokhoz vezethet és súlyosan sértheti a képviselői függetlenséget. De ugyanígy nem lehet a képviselő koncessziós társaság vezető tisztségviselője a képviselői mandátum fenn állása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig, hiszen valamely hasznot hajtó dolgot vagy jogot tipikusan az állam ad koncesszióba. Ezt meghaladóan országgyűlési képviselő nem lehet a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezettel sze rződéses viszonyban álló gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője sem. A magáncégeknél ez a veszély nem merül fel, hiszen ezen társaságokra vonatkozóan közvetlen döntéseket sem a kormányzat, sem a parlament nem hoz, és magáncég bizonyosan csak akkor alk almazza a képviselőt, ha szakmai ismereteinél fogva alkalmas erre a funkcióra. Fontos szempont a gazdasági és politikai pozíciók szétválasztása. De látni kell azt is, ha minden gazdasági pozíciót tiltanánk és a gazdasági élet gyakorlati szakembereit mester ségesen távol tartanánk a parlamenttől, akkor nagyon rövid időn belül kontraszelektálttá válna az Országgyűlés, a valódi gazdasági folyamatokat, a tényleges helyzetet kevéssé ismerő képviselők ülnének ebben a Házban. Véleményem szerint a minisztériumi előt erjesztéseknek egyébként is egyik legnagyobb hiányossága a gyakorlati ismeretek, tapasztalatok hiánya. Nem lehet célunk, hogy sikeres vállalkozókat, közgazdászokat, ügyvédeket, orvosokat, mérnököket tartsunk távol e fontos megbízatástól. Indokolt szabályoz ni az összeférhetetlenség azon eseteit is, amikor a képviselő méltatlanná válik a megbízatására. Egyetértés mutatkozik ezen a téren abban, hogy ne lehessen képviselő, akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak, akit szándékos bűncselekmény miatt végrehajtha tó szabadságvesztésre ítéltek és akinek a kényszergyógykezelését rendelték el. Nincs azonban teljes egyetértés abban, hogy méltóe a képviselőségre az, akinek az állammal szemben - a megfelelő jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn; például adótartozás, társadalombiztosítási járuléktartozás és egyebek. Az SZDSZfrakció meggyőződése, hogy nem képviselheti a választópolgárokat a törvényhozásban az, aki a közterhek viselésében nem vesz részt a törvényeknek megfelelő módon. Ezért az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében is szükséges, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények mellett az adókat
