Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1643 korábban szerzett meg gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, igazgatótanácsi tagként vagy ehhez hasonlóként, azt megtarthatná. Akinek nincs összeférhetetlen pozíciója, az nem vállalhatna összeférhetetlen pozíciót, ezt hangsú lyozni kell. Tehát akinek a törvény hatálybalépésekor nincsen összeférhetetlen gazdasági pozíciója, az nem vállalhatna utána; csak akinek esetleg két éve, három éve, még a választások előtt megszerzett pozíciója van, az megtarthatná addig, amíg le nem jár; és amikor az lejár, utána nem vállalhatna újból összeférhetetlen pozíciót. És így végső soron az 1998ban megválasztandó Országgyűlés tagjaira már egységesen és szigorúan vonatkoznának az összeférhetetlenségi szabályok. Ez a második variáció. A harmadik v ariáció csak annyiban tér el ettől a másodiktól, hogy azt mondaná ki, hogy nem a törvény hatálybalépésekor meglévő gazdasági pozíciókat tarthatja meg a képviselő, hanem a mandátum elnyerésekor, tehát az 1994es választásokkor meglévő gazdasági pozícióit ta rthatná meg, az azóta megszerzett gazdasági társaságokban meglévő vezető pozícióit nem. Kétségtelen, hogy koncepcionális vita húzódik meg e mögött a hatályba léptető rendelkezés mögött, azonban jó lenne, ha ebben a kérdésben egyetértésre tudna jutni a parl ament a későbbi vita során. Végül a nyolcadik terület, ahol variációk szerepelnek, arra vonatkozik, hogy kik tekinthessenek be a képviselők által adott jövedelmi és vagyoni nyilatkozatba. Az egyik variáció szerint csak a képviselő; a másik szerint annak az illetékes bizottságnak a tagjai, akik a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekben eljárnak. Itt természetesen a viták során sokkal szélesebb kör is felvetődött, például hogy a sajtó, például hogy az állampolgárok stb., de tudomásul kell venni, hogy ebben az esetben a képviselő anyagi, jövedelmi viszonyait tekintve teljesen kiszolgáltatottá válhat nemcsak jó szándékú érdeklődők számára, hanem kifejezetten rossz szándékú érdeklődők számára is. Visszaélhetnek ezzel a kötelezettséggel, és egy nagyon súlyos, in formációs önrendelkezési jogot sért, illetve korlátoz ez a szabály. Úgyhogy végül is a szakértők ezért maradtak amellett, hogy vagy a képviselők, vagy pedig csak a bizottság tagjai tekinthessenek be a vagyonnyilatkozatba; ez a két variáció szerepel a betek intés vonatkozásában. Tehát összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a sajátos műfaj és a kétségtelenül nehezebb tárgyalhatóság ellenére két nagy területen van koncepcionális vita: a gazdasági összeférhetetlenség és a hatálybalépés tekintetében. A többinél vagy nagyon közeliek az álláspontok, vagy egy párt, esetleg egy nem túl nagy parlamenti aránnyal rendelkező párt támogat egy variációt; tehát a másik variáció mögött nemcsak 66 százalékos, kétharmados, hanem 7080 százalékos többség található. (10.30) Ezért sze retném megnyugtatni képviselőtársaimat, hogy bár megnehezül a tárgyalása - elfogadjuk és elismerjük , ennek ellenére a konszenzus lehetőségére megvan az esély. A képviselői összeférhetetlenség jogintézményének a történetéről legyen szabad néhány mondatot mondanom. Azt hiszem, minden külön elfogultság nélkül mondhatjuk azt - mert igaz , hogy a magyar parlament az elsők közé tartozott Európában, amelyik átfogóan szabályozta a képviselői összeférhetetlenséget, hiszen három évi tárgyalás után az 1875. I. törv énycikkben szabályozta először az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó témákat és tárgyköröket. Az akkori törvény 12 paragrafusból állt; tehát 121 évvel ezelőtt Magyarországnak már volt összeférhetetlenségi törvénye. De összeférhetetle nségi szabályok már jóval korábban is voltak, például 1645ben már voltak olyan szabályok, amelyek megtiltották király által adományozott tisztségek elfogadását a képviselői mandátum lejárta után. Vagy például átmenetileg öt évre megtiltották az ügyvédekne k a képviselőség választását. Ezt az átmenetet leszámítva azonban az ügyvédek mindig nagy számban és nagy aktivitással vettek részt a magyar parlament munkájában. A második átfogó komplex összeférhetetlenségi törvényt Magyarországon 1901ben fogadták el - a XXIV. számú törvénycikket , ez szabályozta az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét,
