Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1644 kimondva, hogy a főrendi ház tagjaira külön összeférhetetlenségi törvényt kell alkotni. Ez a törvény már 30 paragrafusból állt, tehát bővebb volt, mint az 1875 . évi I. törvénycikk. A harmadik összeférhetetlenségi törvény 1925ben született, a negyedik 1938ban, több mint hat évi előkészítés után, s végül az ötödik és eddig utolsó átfogó összeférhetetlenségi törvényt a Ház 1946ban fogadta el, 6 óra 20 perces tár gyalás után. Sürgősséggel tárgyalta ezt a törvényt a magyar parlament. Zsedényi Béla miskolci jogászprofesszor volt az előterjesztője ennek a törvénynek, s végül is sürgősséggel fogadta el a magyar parlament 6 óra 20 perces tárgyalás után az ötödik átfogó magyar összeférhetetlenségi törvényt. Ezt követően az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány hatálybalépésétől ez az összeférhetetlenségi törvény hatályát vesztette, és attól kezdve nem az összeférhetetlenségek megállapítása, hanem - a politikai hatalmi szerk ezet logikájából következően - éppen az összeférhetőségek, a hatalmi pozíciók koncentrálása és egyidejű betöltése vált főszabállyá. Ezért - néhány hivatali összeférhetetlenségi szabályt leszámítva, mint például azt, hogy az Elnöki Tanács tagja nem lehet a kormány tagja, vagy a bíró, az ügyész nem lehet országgyűlési képviselő - Magyarországon negyven éven keresztül nem volt összeférhetetlenségi szabály. Tehát a most a Ház előtt szereplő törvényjavaslat vitája, majd elfogadása után a magyar jogtörténetben a hatodik összeférhetetlenségi törvényt alkothatja meg a magyar parlament. Néhány szót hadd szóljak az összeférhetetlenség fogalmáról. A magyar jogtörténetben és az európai országokban is dilemma volt, hogy a törvé ny fogalmazzae meg vagy próbáljae megfogalmazni és elfogadni az összeférhetetlenség fogalmát, tehát egy általános fogalmat adjone, vagy pedig csak taxatíve sorolja fel az összeférhetetlenség típusait, és azok adják az összeférhetetlenség fogalmát. A tör vényjavaslat nem tartalmaz ilyen definíciós paragrafust, de az összeférhetetlenségi törvényjavaslat szabályaiból, konkrét rendelkezéseiből természetesen meg lehet állapítani az összeférhetetlenség fogalmát. Ha ezt a koncentrálást, összefoglalást elvégezzük , akkor az összeférhetetlenség fogalmát a következőképpen adhatjuk meg. Az összeférhetetlenség a törvényben meghatározott pozíciók, tisztségek és tagságok, valamint a képviselői megbízatás egyidejű betöltésének a tilalmát jelenti. Továbbá: törvényben megha tározott foglalkozások, tevékenységek végzésének a tilalmát jelenti a képviselői mandátum ideje alatt. S végül a harmadik eleme ennek a definíciónak, hogy meghatározott tulajdonságok, magatartások összeférhetetlenek a képviselői pozícióval, és ezek a tulaj donságok vagy ezek a magatartások - például erkölcsi vagy büntetőjogi méltatlanság - a mandátum elvesztésével járnak. Ezzel a három elemmel körül lehet írni és egyértelműen definiálni is lehet az összeférhetetlenség fogalmát, az inkompatibilitást - ahogy l atin elnevezéssel ismeri a jogtörténet, sőt a legtöbb európai országban is ezen a nyelven fogalmazzák meg , amely kifejezés eredetileg az egyházjogból jött; ott alakult ki először a XIIXIII. században bizonyos gazdasági és egyházi tisztségek betöltésével kapcsolatban az inkompatibilitás, az összeférhetetlenség. Ha mérlegelni kívánjuk az összeférhetetlenség jelentőségét, akkor azt mondhatjuk, hogy három olyan jogintézmény van a közjogban, az alkotmányjogban, amely alapvetően meghatározza a képviselő jogáll ását, mozgásterét, viszonyát a választóihoz és viszonyát a parlamenthez. Ez a három jogintézmény: 1. a szabad mandátum elve; 2. a mentelmi jog biztosítása; 3. az összeférhetetlenségi szabályok, és ezeknek a képviselői státust meghatározó ereje. Az összefér hetetlenség jelentőségét mutatja az is, hogy az összeférhetetlen helyzet választási kényszert hoz létre, és a képviselőnek választania kell, hogy a képviselői mandátumát tartjae meg, vagy azt a pozícióját - esetleg nagyon is méltánylandó és nagyon is komo ly társadalmi presztízzsel bíró pozícióját , amelyet betölt, és amely összeférhetetlen az országgyűlési képviselőséggel. Ez a választási kényszerhelyzet hatja át az összeférhetetlenségek legnagyobb körét - tudniillik ezek az úgynevezett relatív összeférhe tetlenségek , míg vannak az abszolút összeférhetetlenségek, amikor nincs választási helyzet - például ha valakit eltiltanak a közügyektől, akkor a bírói ítélet
