Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 25 (159. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ):
1594 elképzelést. Természetesen mi nem akartuk jövedelemhatárhoz kötni a családi pótlék után - azon most már túl vagyunk - egyetlen anyasági vagy gyermektámogatást sem, és ezt a véleményünket továbbra is fenntartjuk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, a Néppárt képv iselőjének. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Szigeti Képviselőtársam! Muszáj, hogy szóljak néhány szót arról, amit az előbb mondott, mert egy kicsit meglepett a véleménye. Azt mondta el, hogy a gyed és a gyes viszonyában, akinek magasabb jövedelme volt és ez után adót fizetett, az milyen jogon gondolja úgy, hogy neki esetleg jövedelemarányosan magasabb összeget kellene visszaadni. Akinek pedig nem volt jövedelme, az szociálisan rászorult, és azt mondta, joggal sérelmezi, ho gy a másik lényegesen többet kap. Kedves Képviselőtársaim! Az adórendszer ma Magyarországon progresszív. Minél magasabb jövedelme van valakinek, annál nagyobb arányát fizeti be a közösbe. Ha önök valóban úgy gondolják, hogy a magas jövedelműek csak befizes senek, de ebből ne kapjanak vissza semmit, az alacsony jövedelműek pedig csak kapjanak, akkor egy olyan irányba indulnak el, amit azt hiszem, ez az ország nem kívánhat magának. Hiszen abban az esetben, ha valaki a magas jövedelme után fizeti a magas, progr esszív adókat a közösbe, és ezek után ebből semmire sem jogosult vagy legalábbis rendkívül kevésre, akkor igen erős hatása lesz annak, hogy ezt a jövedelmet valahogy eltitkolja, és az adórendszer alól valahogy kibújjon. Képviselőtársaim! Ha ezt nem gondolj ák végig, papolhatnak a feketegazdaság elleni küzdelemről, mert ezek a lépések egyenesen nyomják be az országot a feketegazdaságba. Legyenek tisztában azzal, hogy a mostani lépéseik is nagyon nagy lépések a jövedelemeltitkolás irányába. Mert az a család, a hol 2300 forint jövedelemnövekedés egyszerre a családi pótlék és az anyasági támogatás elvesztését jelenti, ami adott esetben 20 ezer forint is lehet, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövedelmét kivonja a bevallhatóság alól. Legyenek tisztába n vele, hogy bármit beszélnek a feketegazdaságról, a tisztességes adózásról és adómorálról, ezzel a lépéssel pontosan az ellenkezőjét fogják elérni. Mert lehet, hogy nem biztosítási alapon járt az anyasági támogatás, nem megszabott biztosítási alapon és já rulékfizetési kötelezettséggel, de az anyasági támogatásnak a munkaviszonyhoz kötésében valahol az is benne volt, hogy ha valaki dolgozik, és ezáltal adót fizet a közösbe, akkor esetleg ebből az adófizetéséből valamit, ha átmenetileg is, de vissza is kapha sson, amikor "nehezebb" élethelyzetbe kerül. Különösen akkor, ha ez a "nehezebb" élethelyzet a gyermekvállalást jelenti, kedves képviselőtársaim, mert ez nemcsak a saját maga számára fontos vállalás, hanem az ország számára is. Köszönöm a figyelmüket. (Tap s.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Szigeti György képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Azt hiszem, itt valamit alapvetően másképp értelmezü nk, de megpróbálok az Alkotmánybíróság érveivel jönni. Az Alkotmánybíróság megmondta és világosan különválasztotta a biztosítási természetű ellátást és másképp a szociális ellátást, amit az adóból finanszíroznak. Sőt, kimondta az Alkotmánybíróság - sokat küzdöttünk ezzel a gondolattal , hogy mikor arányos a szolgáltatás és ellenszolgáltatás szembeállítása. Nagyon jól emlékszem az elmúlt ciklusban arra - képviselő asszony akkor a kormányban volt , hogy a profiltisztítás címén éppen ezek az ellátások kerül tek ki a biztosítás természetéből, mivel ezek nem biztosítástermészetűek és nem ahhoz kapcsolhatók. Az a kérdés pedig világosan le van írva az alkotmánybírósági döntésben, hogy társadalmi csoportok között nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni. (Dr. P usztai Erzsébet közbeszólására:) Hallom, hogy képviselő asszony szólt valamit. Akkor hadd mondjam, ha ezt az okfejtést tovább folytatnám, amit képviselő asszony, akkor joggal fel lehetne azt a kérdést
