Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 25 (159. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
1595 tenni, hogy aki többet adózik, az a társadalmi valamikb ől többre tarthat igényt. (Dr. Pusztai Erzsébet: Nem ezt mondtam!) Pontosan az állampolgári jogegyenlőség ezt nem teszi lehetővé, ezt úgy nevezik, hogy arányos közteherviselés, ennek a kérdé snek az az oldala, hogy mindenki jövedelme arányában szolgáltat be, de nem biztos, hogy a jövedelme arányában vesz ki. Köszönöm. (Dr. Pusztai Erzsébet szólásra jelentkezik.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Pusztai Erzsébet képvi selő asszonynak, a Néppárt képviselőjének. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Képviselőtársam nyilván félreértette, amit mondtam, én nem arról beszéltem, hogy az Alkotmánybíróság szerint mi az, ami biztosítási viszony, és mi jár a biztosításért és mi nem. Még cs ak nem is arról beszéltem, hogy a többet adózónak többet fizessünk, azt hiszem, semmi ehhez hasonlót nem mondtam. Én arról beszéltem, hogy abban az esetben, ha valaki többet adózik, nem feltétlenül biztos, hogy ezért semmit sem kell visszakapnia. Nem azt m ondtam, hogy a többet adózónak többet adjunk, hanem azt mondtam, hogy a többet adózó legalább annyit kapjon meg, mint amennyit ugyanaz a jogosulti kör. Azt mondja képviselő úr, hogy nem lehet társadalmi rétegeket előnytelenül hátrányosabb helyzetbe hozni. Jövedelemarányosan lehet?! Jövedelemarányosan lehet azt megtenni, hogy az egyik anyának nem jár anyasági ellátás, ha gyereket szül?! Fizethet a bölcsődéért vagy a nörszért?! Nem aránytalanul hátrányosabb helyzet ez, képviselőtársaim?! Most nem másfajta tám ogatásokról beszélek, hanem arról a támogatásról, amelyik akkor jár egy nőnek, ha a gyerekszülés következtében elveszti a jövedelmét. (18.10) Erről beszélek. És hogyha a családban egy főre jutó jövedelem 300400 forinttal a létminimumszint fölött van, akko r már az anyaságáért sem kaphat a jövedelemelvesztés ellenében sem támogatást. Durva és drasztikus életszínvonalcsökkenésnek lesz kitéve egy ilyen család, és nagyonnagyon meg fogja gondolni, hogy vállaljae a következő gyermeket, mert nem biztos, hogy át tudja vészelni azt a három évet, ameddig az a gyerek már óvodába kerülhet, és az anya újra dolgozni tud - ha egyáltalán munkát kap ezek után. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a sz ót Szigeti György képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ) : Én mindössze csak egy mondatot mondanék, elnök asszony. Én megértem ezt az érvelést, csak azt nem értem meg, hogy ez mit változott. A gyet esetében mikor jövedelemkorl át van és valakik nem részesülnek a gyermeknevelési támogatásban, ott is valakik nem részesülnek! És ha emlékezetem nem csal - és ebben biztos nem csal , ezt a korábbi kormány vezette be a parlament elé terjesztett szociális törvénnyel. Akkor is létezett ez a dolog, most is létezik ez a dolog. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Több képviselő nem jelezte a szólási szándékát... Ebben a pillanatban Pusztai Erzsébet képviselő asszony, Néppárt. Megadom a szót. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Képviselő ú r, én megértem, hogy kormánypártiként nagyon keményen próbálja védeni ezt az álláspontot. De azért remélem, tisztában van vele, hogy mekkora a különbség a gyermeknevelési támogatás között - amit a gyermek 3 éves kora után további anyasági ellátásként bizto sít az ország, valóban jövedelemhatártól függően, amikor már az anya a gyerektől elmehetne dolgozni - és az olyan típusú anyasági támogatásnál, amikor a szülés után az anya, ha a gyermeke mellett akar maradni, és normálisan akarja felnevelni, akkor nem tud elmenni dolgozni. A kettő között, azt hiszem, óriási különbség van.
