Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1550 Én is csatlakozom az okhoz, akik a határidő kérdésében alkotmányossági problémát látnak, mert valóban felkészülési idő is kellene. Valóban tekintettel szeretnék lenni a késői időre, ezért még csak egy gondolatot engedjenek meg. A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi döntésénél, ami országunk számára kedvező, hiszen hitelfelvételi lehetőséget biztosít, ha jól emlékszem, olyan megállapítást tett, hogy helyes iránynak tartja a magyar gazdaságpolitikát, de hozzátett egy érdekes mondatot, hogy ez nagyon vékony jégen van. Ez a "vékony jég " kifejezés ragadott meg, és azt hiszem, ez is ennek a törvénynek az általános vitájához tartozhat. Tudniillik azt hiszem, ez a vékony jég nem úgy fogható fel, hogy az állam ilyen módon mindenütt keresse a megszorítási lehetőségeket és ebben talán nem prod ukált eleget, tehát hogy azt hiányolná a Nemzetközi Valutaalap, hogy nem eléggé hordta össze az állam a különböző jogszabályok módosításával a hiányjavításhoz szükséges költségvetési fedezetet. Azt hiszem, hogy nem erről van szó, hanem ez a "vékony jég" ki fejezés azt jelentheti, hogy vigyázzunk, mert a szociális feszültségek terén olyan növekedés van - és ez az elszegényedés , amely veszélyeztetheti a gazdasági fejlődést is. Tehát mi erről a helyről is arra hívjuk fel a kormányzat figyelmét, hogy akkor, am ikor meghirdet egy gazdaságpolitikát, amelynek nyilván megvan a megalapozottsága - egyensúlyjavítás stb. , soha ne lépjen át bizonyos határokat. Mintha itt a szociális ellátások terén bizonyos határok túllépése történt volna, ezért egyesek úgy fogalmaznak , hogy tulajdonképpen ebben az országban már kialakult egy szociális bomba, amelyen ülünk. Úgy gondolom, ennek a felfogása, kezelése másképpen kell hogy történjen. Lehet, hogy ezt nem eléggé megfoghatónak tartják kedves hallgatóim, de én mégis azt kell hog y mondjam, hogy a keresztény értékrendben kellene találni fogódzókat ahhoz, hogy legyen meg a kellő gazdaságpolitika is, legyen meg az ország kívánt fejlődése, de tartsuk tiszteletben a családokat, a gyermeknevelést és ezáltal a magyar jövőt is. Köszönöm f igyelmüket. (Taps a Kereszténydemokrata Néppárt soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Szólásra következik Szabó Rudolfné képviselő asszony, SZDSZ. Képviselő asszony nem kétpercest kér, ugye? (Szabó Rudolfné dr.: Nem.) Bauer Tamás képviselő úr, SZDSZ, viszont kétpercest kért. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Két különböző természetű megjegyzést szeretnék tenni ahhoz, amit most Csépe Béla képviselőtársunktól hallottunk. Az elején egy megjegyzéssel kezdte, miszerint sokkal kevesebbe n hallgatjuk ezt a fontos vitát, mint ahányan kevésbé fontos dolgokat szoktunk hallgatni. Ezzel egyetértek, de azért felhívnám a figyelmét arra, hogy ennek az az oka, hogy minden hétfőn és kedden, többek között a Kereszténydemokrata Néppárt sem tud kihagyn i olyan alkalmat, hogy napirend előtti felszólalást ne tegyen, és ez viszi el az ülések első másfélkét óráját az érdemi, fontos kérdésekkel szemben. Több önmegtartóztatást a napirend előtti felszólalásokban, reagálásokban, és akkor majd többen fogjuk hall gatni a szociális kérdésekről folytatott vitát. A másik megjegyzésem tartalmi jellegű. Az a gondolatmenet, amit Csépe Béla képviselőtársunk a felszólalásának elején és a végén elmondott arról, hogy szegényedik az ország - ami igaz, és ebből le kell vonni a következtetéseket , és az a gondolatmenet, amit Surján Lászlótól hallottunk, valamint Csépe Béla felszólalásának a közepén, nevezetesen hogy ragaszkodjunk a családi ellátásoknak ahhoz a rendszeréhez, amit örököltünk, szöges ellentétben áll egymással. Ha igaza van Csépe Bélának abban - és igaza van , hogy szegényedik az ország, nem most szegényedik, hanem évek óta szegényedik, vagyis kevesebb az, amit a költségvetésből mindenféle transzferre, mindenféle juttatásra fordítani lehet, ugyanakkor van egy munka nélküliség, ami korábban nem volt, és van egy
