Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
1528 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Kovács Kálmán úrnak , Kereszténydemokrata Néppárt. DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP) : Csak egyetlen kérdést szeretnék megemlíteni. Úgy érzem, a "magas bér vagy biztonság" kérdéskörben jelen pillanatban egyik sem vethető fel: jelen pillanatban a közalkalmazottak vonatkozásában alacsony bér és létbizonytalanság van. Ilyen szempontból örülök annak, hogy Orosz István képviselőtársunk megerősítette a kereszténydemokratákat abban - akik mindig is hangsúlyoztuk, hogy az államnak felelőssége van nemcsak az oktatásügyben, hanem az egészségügybe n és így tovább, mert hiszen a közalkalmazottak körét nemcsak a pedagógusok között találjuk meg, hanem az egészségügyben is , hogy az állami felelősségvállalást fontosnak tartják. Ezzel mi, kereszténydemokraták, maximálisan egyetértünk. Még egy dolgot had d említsek meg: nagyon szomorú vagyok, hogy ezt a vitát csak a munkaügyi miniszter úr hallja, és nincs jelen sem a Népjóléti Minisztérium képviselője, sem pedig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője. Ez egy kicsit azt is bizonyítja, hogy enn yire tartják fontosnak a közalkalmazotti törvény módosítását. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Juhászné Lévai Katalin képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (M SZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nem előre bejelentett hozzászólóként, de a vitában elhangzottakat szeretném néhány új, legalábbis úgy gondolom, új dologgal kiegészíteni. Én is úgy érzem, talán az egyik legnagyobb probléma az, hogy ez a közalkalmazotti törvény mai viszonyainkhoz nem megfelelő, nem alkalmas arra, hogy a közalkalmazotti szférára jellemző ellentmondásosságot, színességet kezelni tudja. Éppen ezért annak a reményemnek is hangot adok: remélem, utoljára kerül sor arra, hogy mód osítgatni kell ezt a törvényt, hisz a toldozgatásfoldozgatás helyett megérett a helyzet egy teljesen új, akár közszolgálati törvényre - vagy nevezzük másképp, de egy olyan törvényre, amely a közért szolgálók sorsát megoldja, biztonságossá teszi, és ehhez valóban megfelelő bért is biztosít. Hisz valóban érezzük azt az ellentmondást, amikor mondjuk vegyünk egy fizikai állományú munkavállalót, aki attól függően, hogy közalkalmazott, köztisztviselő vagy éppen a versenyszférában dolgozik, iksz, ipszilon vagy zé fizetést kap ennek a státuszának megfelelően ugyanazért a munkáért. Nagyon fontos kiemelni: talán e törvény ellentmondásosságát leginkább az okozza, hogy kettéválik a munkáltató és a fenntartó, s ennek megfelelően a finanszírozás is. Ennek a kettősségnek a végigvonulását jellemzi a törvény valamennyi jogintézménye. Fontosnak tartom, hogy végre, a munka törvénykönyve módosítása után, mintegy azzal harmonizálva módosítjuk a törvény néhány paragrafusát. Ebből a szempontból, azt hiszem, kissé szintén megkéstün k azzal, amikor ebben a szférában, különösen a pedagógusok körében, a jelentős reálbércsökkenés - amelyet a közalkalmazottak között talán ők szenvedtek meg a legjobban - olyan konfliktusokat váltott ki az elmúlt évben és az év elején is a helyi területi kö ltségvetések elfogadása során, amely konfliktus kezelésére nagyon fontos lett volna, ha már most tudtunk volna reagálni az érdekegyeztető tanácsok meglétére helyi szinten is. Remélem, azzal, hogy a törvény kötelező érvényűvé teszi ennek az érdekegyeztetésn ek és intézményrendszerének kialakítását, a konfliktuskezelés folyamatos lesz. Természetesen nem hiszem azt, hogy gyökeresen megoldja a problémákat, hisz alapvetően más oldalon kell ezeknek a megoldását keresni. Debrecen városában nagyon sok időt elvitt pé ldául az a folyamat, amíg felállt az az érdekegyeztető fórum, amely a közalkalmazottak, köztük a pedagógusok problémáját igyekezett megoldani. Az energiák nagy részét az vitte el, hogy hogyan álljon össze a három oldal, kinek milyen jogosítványa van.