Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független):
1441 A haszonbérleti díj mértékének ügyében már előttem szóló képviselőtársam is rövid utalást tett; tulajdonképpen az az u talás, ami itt a törvényjavaslat 17. §ában szerepel, hogy a haszonbérleti díj mértékét hogyan kell megállapítani, ez tulajdonképpen nem mond ki még semmit. Feltehetően további jogszabályok rendelkezései kellenének ahhoz, hogy pontosan tudjuk azt, hogy mel y szerv és milyen körülmények mérlegelésével fog majd a haszonbérleti díj tekintetében javaslatot tenni, illetve ilyen megállapítást folytatni. Mindenféleképpen azt tartanánk szerencsésebbnek, ha itt egy nyilvános eljárás keretében a földtulajdonosok érdek einek képviseletében és azt szem előtt tartva kerülne megállapításra a haszonbérleti díj mértéke. Röviden még a vadvédelmi hozzájárulásról: ugyanis a törvényjavaslat azt mondja, hogy az államot megilleti ez a vadvédelmi hozzájárulás, és elsősorban a vadáll omány őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellentételeként. (11.20) Megmondom őszintén, hogy nem találtam a törvényjavaslatban ilyen feladatokat, tehát nem tudom, hogy minek az ellentételeként lenne jogosult erre az állam. De azt hiszem, hogyha a bban a kérdésben dönteni tudunk, hogy itt a vad állami tulajdonjoga helyett a res nullius kerül meghatározásra, akkor maga ez a vadvédelmi hozzájárulás is ebben a formájában szükségtelenné válik. Szeretném jelezni, hogy módosító indítványokat fogunk majd, képviselőcsoportunk, a javaslathoz benyújtani, és jelenlegi formájában is általános vitára alkalmasnak tartjuk a törvényjavaslatot és szükségszerűnek a meghozatalát. Ugyanis a jelenlegi bizonytalan helyzet sokkal többet árt, mint hogyha egy kevésbé jó törv ényjavaslat, illetve törvény is születik ebből a javaslatból. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Most megadom a szót Schamschula György úrnak, aki független képviselő. DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független) : Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! A magyar nép őstörténete is valahogy a vadászattal kezdődött. Ha valaki emlékszik még Arany Jánosnak gyönyörű versére: Vadat űzni feljövének hős fiai szép Enének, Hunor s Magyar két dalia, két egytestvér, Ménrót fia, - szó l a monda. És valóban, a magyar történelem és a magyar nemzet mondái tele vannak vadászattal, a vadászathoz kapcsolódó eseményekkel. A meotiszi mocsaraktól talán nagyon hosszú út vezetett addig, amíg 1872ben megalkották az első modern vadászati törvényt, amely tulajdonképpen alapja lett annak a szabályozásnak, amely 1945ig Magyarországon a vadászatot és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket kordában tartotta. Az 1872es törvény, amelyet ugyan 1883ban módosítottak, tulajdonképpen kétfajta vadászati rendszer t hozott Magyarországon. Az egyik a nagybirtokon alapuló vadászati jog, tehát magyarul, a nagybirtokos a földjén úgy vadászott, ahogy akart, de be kellett tartani a tilalmi időket és a vadászattal kapcsolatos jogszabályi előírásokat. Ezzel szemben a kistul ajdonosokat úgynevezett kényszertársulásra kötelezte, magyarul mondva, akinek a birtoka nem érte el a 200 kataszteri holdat, annak a birtokát más kisbirtokokkal összefogva a községi - akkor nem önkormányzatnak mondták, de ma így neveznénk , a községi önko rmányzat kényszerült bérbe adni, mégpedig hivatalos árverésen. Ez a rendszer kisebbnagyobb változtatásokkal 1945ig maradt fönn, amikor a '45. évi VI. törvény, amelyik a nagybirtok felosztásáról és a parasztság földhöz juttatásáról rendelkezett, involvált a a vadászati jog módosítását is, és 1945ben a 40 046. számú miniszterelnöki rendelet szabályozta, hogy a vadászati jogot elszakították a magántulajdontól, illetve a földtulajdontól, így mondták. Vissza kell térnem az 1883as törvényre, a múlt században a magyar vadászatban a vad még res nullius volt, azonban a '45ös törvény már előrevetítette ennek egy fejlettebb formáját, amelyet
