Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független):
1442 tulajdonképpen az '59. évi Ptk.ban sikerült véglegesen kodifikálni, s amely szerint a vad állami tulajdon lett. Nem akarok b elemenni a jogfejlődésbe, hogy miként alakult 1957ben a vadászat szabályozása, mint termelési tevékenység szabályozása, később már egyre inkább a vad védelméről, a természet, környezet összhangjáról szóló szabályozássá, de azért ki kell emelni a mai törvé nyjavaslattal kapcsolatban azokat a tényeket, amelyek egy hosszú jogfejlődés eredményeként jelennek meg ebben a törvényben és más törvényekben. Tehát vegyük azt: a res nulliust, hál' istennek, a fejlettebb jogalkotás eltörölte. Ugyancsak el kell mondani, h ogy a földhöz kötést is eltörölte az 1945. évi miniszterelnöki rendelet, azonban bebizonyosodott, hogy ennek az eltörlésnek rengeteg előnye mellett hibái is voltak. Rá kell mutatni itt egy nemzetközi összefüggésre is, hogy az Európai Közösség országaiban e gyre inkább a földtulajdontól való elszakítás jön a jogi szabályozás előterébe, tehát ott úgy látják, hogy a célszerű az volna, hogyha a magyar vadászat sem kötődne a föld magántulajdonához. Valóban ez elméletileg és tisztán jogi szempontból nézve kívánato s helyzet lenne, magam is támogatnám. Azonban fölvetődik egy olyan oldala is ennek a kérdésnek, hogyha a földtulajdonos teljesen érdektelen a vadászat gyakorlásában és az abból származó jövedelemben, vajon óvni fogjae a vadat a földjén, vajon megtesze mi ndent azért, hogy a vad és annak élőhelye megmaradjon? Én azt hiszem, itt egy józan kompromisszumra van szükség, ami aránylag jól megjelenik ebben a törvényben, tehát de facto nem gyakorolhatja a földtulajdonos a jogát a földjén, de jövedelem bizonyos mért ékben visszaáramlik a földtulajdonoshoz a vadászati haszonbérletből. Én azt hiszem, hogy ez így elég jó kompromisszum, amelynek természetesen, mint minden más jogi szabályozásnak, a jóságát, helytállóságát később a gyakorlat fogja eldönteni. Azonban van ol yan téma is, amiről nem tudunk ilyen nyugodtan szólni. Sokan elmondták előttem azt, hogy a magyar vadgazdálkodás a második világháború után egy csúcspontjához, egy fénypontjához érkezett, és ez körülbelül a hatvanashetvenes években ragyogott talán a legfé nyesebben. Ez valóban elsősorban a nagy kiterjedésű vadászterületek létrehozásából származott, de származott még egyből is, abból, hogy a magyar vadászterületek jelentős részén, mintegy ötödén, több mint 18 százalékán, úgynevezett állami szervek gazdálkodt ak a vaddal. Tehát magyarul szólva: nem vadásztársasági terület volt az ország egyötöde, hanem állami terület, amit hibásan hívtak rezervátumnak, hívtak állami vadászterületnek, de gyakorlatilag ki volt véve a vad az állandó zaklatástól, a hektikus vadásza ttól, amelyik, mint mindnyájan tudjuk, akik értünk a vadászathoz, nem tesz jót az állománynak. Ebből a törvényből nagyon hiányolom azt, hogy nem szabályozza, hogy az ország vadászterületeinek meghatározó része, énszerintem legalább 10 százaléka, meg kell m aradjon állami kezelésben, hiszen ennek rengeteg olyan pozitív hatása van, amelyet az idő rövidsége miatt nem kívánok fölsorolni. Ugyancsak hibája ennek a törvényjavaslatnak az, hogy nem szabályozza a bérbeadás feltételeit. Én nem tudom másképp elképzelni a bérbeadásnak a lebonyolítását, mint úgy, hogy egy nyilvános árverésen kell a területet bérbe adni, mert ha nem így történik, ki, milyen alapon és jogon dönti el, hogy az adott területen ki lesz a vadászati jog bérbe vevője. Nem beszélve arról, hogy csak így tudunk kialakítani egy megfelelő ár- vagy díjtételt a vadászattal kapcsolatban. Ugyancsak nem tartom jónak azt a megoldást sem, hogy belföldi tulajdonú gazdasági szervezetek is bérelhetnek vadászterületet. Kérem szépen, így nagyon egyszerűen bármely kü lföldi alapít egy kft.t Magyarországon és ezáltal kijátssza a törvényt. Nekem az a véleményem, hogy csak természetes személyekből, belföldi, legalábbis magyar állampolgárságú természetes személyekből álló vadásztársaság bérelhessen vadászterületet. (11.30 )
