Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TÓTH TIHAMÉR, az MDNP
1440 De teljes egészében helyeselni tudjuk - képviselőcsoportom nevében mondom , hogy a vadászati jog az államtól kerüljön a földtulajdonhoz, a földtulajdonosokhoz - és természetesen korlátozással. E gyszerűen azért kell korlátozni ezt a jogosítványt, mert az adott földtulajdonos mellett létezik egy másik földtulajdonos is, és lehet, hogy a két földtulajdonosnak, amennyiben együtt és egyidejűleg akarnák gyakorolni ezt a jogosítványt, már egymást kellen e korlátozniuk. A vadászterület nagyságának megállapítása bizonyos fokig úgy is szerepeltethető valóban, mint a föld tulajdonához kötött vadászati jog gyakorlásának a korlátja. Én nagyon sajnálom, hogy a törvényjavaslat több helyütt szól döntő en nagyvadas és apróvadas jellegű területekről, ezeket különböző formában meg is különbözteti egymástól, egyrészt bizonyos díjak fizetésénél is. És pont a leglényegesebb kérdésben, a vadászterület határának és nagyságának a megállapításánál nem különböztet apróvadas és nagyvadas terület között. Én nem szeretnék most számokat mondani és nem szeretnék konkrét és megváltoztathatatlan, számokban kifejezett területhatárról beszélni, de úgy érzem, mindenféleképpen szükséges volna, hogy a törvényjavaslat a vadászt erület nagyságának megállapításánál különböztessen apróvadas és nagyvadas terület között, és ne olyan mértékben szabja meg, abszolút számokban kifejezve, a terület nagyságát, hogy annak bizonyos eltérése, illetve az attól való eltérés már törvénymódosítást kelljen eredményezzen. A következő, sok vihart kiváltott kérdés - amire már magam is utaltam , hogy maradjone az állam tulajdonában a vad, avagy ne. Miniszter úr expozéjában utalt arra, hogy a polgári törvénykönyvvel összhangban szabályozza ez a törvény javaslat is a vad tulajdonjogát, és kimondja, hogy igenis, maradjon állami tulajdonban a vad. Való igaz, hogy a polgári törvénykönyv szól a kizárólagos állami tulajdon köréről és szól az egyébként állami tulajdonban levő vagyontárgyak köréről; de én itt sz eretnék egy további különböztetést is tenni, és nem általában vadról, a vad tulajdonjogáról beszélni. Egyszerűen azért, mert ez a törvényjavaslat is csak a vadászható állatfajokról szól, és csak a vadászható állatfajok tulajdonjogát rendezhetné ez a törvén yjavaslat. Tehát semmi visszásságot nem találnék abban, hogyha itt a vadászható állatfajok tekintetében más lenne a tulajdonforma, mint általában a vadak és a halak tulajdonjogát illetően. Ugyanis meg kellene például határozni - ugyancsak a természeti érté keink és kincseink védelme érdekében - a védett állatok tulajdonjogi helyzetét; mert természetes, hogy arra nem vonatkozhat ennek a törvénynek egyetlenegy rendelkezése sem. Egy dologra viszont szeretnék kitérni. Tehát az a körülmény, hogyha a vad nem állam i tulajdont fog képezni, az egyáltalán nem jelenti azt, miniszter úr jelzésével ellentétben, hogy itt az egész társadalomra kívánnánk a felelősséget áthárítani. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a res nullius, az uratlan jószág státuszánál fogva külön jo gosítványokat kapna a vadászati jognak a jogosultja, és ezt abban a haszonbérleti szerződésben lehetne rendezni, amit a földterület tulajdonosával vagy annak képviselőjével köt. És azt hiszem, hogy itt is egy kicsit a múlt idéz még bennünket. Mert én telje s mértékben el tudom fogadni azt, hogy az állami tulajdon a vadak tekintetében az elmúlt időszakban egy minősített forma volt - ugyanis jogszabályaink az állami tulajdont sokkal jobban védték, az ellenük elkövetett bűncselekmények és vétségek esetében más volt a szankció mértéke, mint a személyi tulajdonba tartozó vagyontárgyaknál , de ma már ez a megkülönböztetés alkotmányellenes, és tulajdonképpen semmi szükség nincsen rá. A vadászati jog hasznosításával kapcsolatban röviden szeretnék kitérni arra - bár a törvényjavaslat utal rá , hogy a tulajdonosok bizonyos köre ilyen esetekben a helyi önkormányzat jegyzőjének közreműködésével kell hogy a vadászati jog hasznosítása ügyében a szükséges intézkedéseket megtegye. Én szeretném javasolni, hogy az önkormányza tok szerepét a vadászati jog hasznosítása tekintetében szerencsés lenne a jelenlegi javaslat kereteihez képest bővíteni. Ugyanis egy felelős testülettől és egy felelős testületnek a tagjaitól valóban elvárható az, hogy a helyi viszonyokat figyelembe véve, bizonyos helyi kérdésekben az adott területen a földtulajdonosok ügyében nagyobb hatáskört, nagyobb feladatot, nagyobb szerepet kapjanak.
