Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HÁZAS JÓZSEF, az MSZP
1431 (10.30) Az erdészeknek, a vadászoknak, az új tulajdonosoknak, a természetvédőknek gyakran egybeesik az érdekük, de sokszor éles szembenállás tapasztalható. Sok évtizedes erdészvadász vita zajlik szakmai körökben, amely az előkészítés idején újra fellángolt. A frontvonalak azonban nem határozha tók meg élesen, mert az érdekek alapján egyes konkrét szakmai kérdésekben más a véleménye például a gyakorló és nem gyakorló erdészeknek. A másik oldalon a területtel rendelkező vadászok és a bérkilövők között sincs egyetértés. Frakciónk véleménye az, hogy ezt a gyakran szakmai köntösben megjelenő, de valójában gazdasági és emberi érdekek által motivált vitát nem a parlamentnek kell lefolytatnia. A képviselők legtöbbje nem ismerheti az egyes szakmák viszonyait, így kiszolgáltatottá válhat bizonyos érdekcsop ortoknak, akik nagyon sokszor magas szakmai képzettségük birtokában meggyőzően tudják saját álláspontjukat képviselni. Azt hiszem, a képviselőket talán egyetlen törvénnyel kapcsolatban sem keresték meg annyian, mint a most tárgyalt tervezet előkészítése so rán. Jól érzékelhető tehát, hogy ezt a törvényt csak jelentős kompromisszumok árán lehet megalkotni. Az előterjesztő nagyon sok vélemény figyelembevételével kezdte a törvény normaszövegének kialakítását. A szakmai érdekképviseletek, társadalmi szervezetek elképzeléseinek összegyűjtése után kísérlet történt a hatpárti egyeztetésre. A sikertelenség egyik oka véleményem szerint az volt, hogy lényegében ebben a szakaszban, az egyeztetésben nem vettek részt a vadászatot gyakorló képviselők, és a frakciók sem fog lalkoztak a kérdéssel. Az előkészítés következő fázisában már szélesebb körben folytatódott a vita, és egyre több alkalommal jelent meg a kompromisszumkötés szándéka. A szakmai kérdések döntő többségében közel kerültek egymáshoz a különböző álláspontok, ma radtak azonban problémák, amelyek az alapkoncepciót tekintve nem egyeztethetők össze. Ezekben az esetekben véleményem szerint csak minden körülményt figyelembe vevő, de politikai döntést kell hozni. Ennek hiányában a törvény nem alkotható meg. Egyeztetések jelenleg is folynak az előterjesztő és a szakmai érdekcsoportok között. Ezen megbeszélések eredményeit a kijelölt bizottságok még beépíthetik a tervezet módosítása során. Tisztelt Képviselőtársaim! Most azokról a vitatott pontokról szeretnék én is vélemén yt mondani, amelyekben nem sikerült eddig mindenki részére elfogadható álláspontot kialakítani. Azon csoportok, akiknek az érdeke nem jelent meg a tervezetben, természetesen élesebben fogalmazzák meg eltérő véleményüket. Ellenvéleményeik markánsan jelennek meg a javaslattal szemben. Az előzetes politikai egyeztetések során sikerült megállapodni az egyik legvitatottabb kérdésben - kit illessen a vadászati jog? Hazánkban az 1945. évi 4640. számú miniszterelnöki rendelet elválasztotta a vadászati jogot a földt ulajdontól és az államra bízta. A hatályos jogi szabályozás szerint a vadászati jog így az ország egész területén az államot illeti, és hasznosításáról az állam nevében a földművelésügyi miniszter köteles gondoskodni. A tulajdonviszonyok jellegének megvált ozásával, illetve a magántulajdon kialakulásával megváltozik az államnak a gazdasági élettel összefüggő szerepe. Az állam vadászati jogának hasznosítása, a vadászati jognak a föld tulajdonjogától, illetve ezáltal a mezőgazdasági termelést és erdőgazdálkodá st folytató földtulajdonostól való elkülönülése hosszabb ideje gazdasági jellegű feszültséget okoz és akadályozza a rendszer működőképességét. A törvénytervezet a vadászati jogot ismét összekapcsolja a föld tulajdonjogával. Az előterjesztő által benyújtott tervezet - helyesen - az élőhely és a vad mozgása alapján kijelölt vadászterületen lévő föld tulajdonjogához köti a hasznosítás jogát, amelyet egyesek vitatnak. Alapvető véleménykülönbség van a vad tulajdonjogával kapcsolatban is. A tervezetben a védett f ajokhoz hasonlóan a vad is állami tulajdon. Az ezzel ellentétes álláspont szerint a vad res nullius, azaz uratlan jószág.
