Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HÁZAS JÓZSEF, az MSZP
1430 Kérem, sokan, politikai ellenfeleink azt mondják: itt, a vadászatnál az lesz a vadkár, hogy az meg fog ölni bennünket. Tehát az állam nyakára fogja ráterhelni a vadkárt. Kérem, ez nem igaz! Az államnak eddig is min imális haszna volt a vadászatból. Elsősorban a vadásztársaságoknál csapódott le a jövedelem, főként a külföldi vadásztatás jövedelme. Befejezésül igenis annyit el kell még mondanom, mint ahogy a bérkilövők is megfogalmazzák: ne a kecskére bízzuk a káposztá sföld jövedelmét, hanem a tulajdonosokra. Tehát a vadkárnál az a felfogás, hogy az államra fogják ráterhelni - ez nem igaz. Mert akinek a földtulajdonosok kiadják a területet, az a vadásztársaság - mint ahogy eddig is ő viselte a vadkárt - fogja természete sen továbbra is viselni a vadkárt. A tartamos vadgazdálkodásnak megvannak a feltételei. Véleményem szerint azok a természetvédelmi célok, amelyeket miniszter úr is elmondott és az országos egyesület is leírt, azok a szakmai szempontok mind érvényesülhetnek majd az egyes paragrafusoknál. Lejárt a tíz perc, ezért be kell fejeznem. Azt kell mondanom, a részletes vitánál ki fogja fejteni a Független Kisgazdapárt is minden paragrafusnál a véleményét. Kérem a tisztelt kormánypárti képviselőket, így ne szavazzák m eg ezt a törvényjavaslatot, mert ezzel hatalmas feszültséget okoznak, és két év múlva új törvényt kell létrehozni a vadgazdálkodásról. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Házas József képviselő úr, az MSZP képviselő csoportjának vezérszónoka következik, akit Rusznák Miklós képviselő úr követ, a KDNPtől. DR. HÁZAS JÓZSEF , az MSZP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A környezetre irányuló szabályozások átfogó rendszerének megalkotása so rán fontos állomás a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényjavaslat. A környezetvédelemhez kapcsolódó törvények tárgyalása során szinte már közhelyszerűen hangzik el, hogy a megváltozott társadalmi és tulajdonviszonyok az eddigi nél korszerűbb, új szabályozást követelnek. A jelen törvénytervezet néhány különleges vonása miatt azonban eltér az együtt tárgyalt másik két törvénytől. A legfontosabb különbség az, hogy a védelem és a gazdálkodás mellett egy ősi, néhányak által ataviszti kusnak mondott ösztöntől vezérelt emberi tevékenység szabályozását is tartalmazza. A zsákmányolás ősi ösztöne valamilyen formában mindannyiunkban megtalálható, de vadászok csak olyanokból lesznek, akikben ez a felszínre is tör. Ha valakiben ez nem történik meg, az nem érti, miért váltott ki olyan indulatokat a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló új szabályozás szándéka. Az előző ciklusban is kísérlet történt a törvény megalkotására. A feszültségek már akkor kialakultak, és a törvény újbóli előkészítése során csak fokozódtak. Sokkal nagyobb sajtóvisszhangot kapott a törvénytervezet, mint ami indokolt lenne. Hozzájárult ehhez a társadalomban megtalálható tévhitek és előítéletek nagy száma, amelyek a vadászatot övezik. Az elmúlt évtizedek vadászati gyakorl atában előforduló - néhány kiváltságos által elkövetett - visszaélés miatt nagyon sokan általánosítanak és a tisztességes vadászok ezreit ítélik el, sokukat igaztalanul. E tevékenységnek egy másik sajátossága, hogy gazdasági érdekek ütköznek a vadgazdálkod ás és a vadászat során. Nagyon sok a téves elképzelés a vadászat tényleges bevételeit illetően - a körön kívül levők hatalmas haszonról beszélnek. Elismerem, hogy különösen a nagyvad vadászatát kezükben tartók a gazdasági haszon mellett a mezőgazdaság egyé b szereplőivel szemben nagyobb befolyásra tehetnek szert. Akik viszont a konkrét gazdálkodási adatokat ismerik, nagyon jól tudják, hogy ez a bevétel egy hektárra vetítve alig számottevő, és becsapják a tényeket nem ismerő tulajdonosokat, akik a törvény éle tbe lépése után komoly haszonra számítanak. Az eddig elmondottakból talán érzékelhető, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvénytervezet előkészítése során milyen sok érdek jelent meg.
