Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA, az FKGP
1429 Kér em, mi bizonyítja, tisztelt miniszter úr, a 3000 hektárnak a jóságát? Semmi nem bizonyítja, mert egy nagyvadas területnél még a 3000 hektár is csak egy alvadászterületnek minősülhet, hiszen lehet, hogy 8000 hektár kell! Tehát ott is társulni kell annak a h áromnégy 3000 hektáros vadászterületnek. Tehát a szakmai szempontok a vadgazdálkodásnál egész mást mondanak, mint itt, a minimális vadászterület érveinél. Tehát még egyszer mondom, ez a három kulcskérdés: a földtulajdonhoz kötött vadászati jog; szerintünk a res nullius, az uratlan jószág, amely biztosítja a földtulajdonhoz kötött vadászati jogot; és a 300 hektár, amely jogharmonizál is a földtörvénnyel; a másik pedig, hogy a magyar településszerkezetnek lehetőséget ad, a rendelkezési jogot biztosítja a föl dtulajdonosoknak. Ezért nem tudtuk az általános vitára való alkalmasságát megszavazni a törvényjavaslatnak, ezért nem "igen"t nyomtunk ott, Sopronban, hanem tartózkodtunk, de örömmel hallom, hogy a környezetvédelmi bizottságban is. És nyilván - ahogy a fő osztályvezető úr ott nyilatkozott, és a minisztérium jelen levő képviselői nyilatkoztak - ők egyértelműen nem a mi álláspontunkat osztották. És sajnos a kétéves képviselői tapasztalatom mondatja velem: hiába adtam be december 15éig két módosító indítványt is a res nulliusra és a 300 hektárra, kérem, mint ahogy eddig is mindent leszavaztak, az ellenzéki javaslatokat, ezt is természetesen le fogják önök szavazni! (Az MSZP padsoraiban többen bólogatnak.) Bólogatnak ott, tisztelt kormánypárti képviselő urak, l eszavazzák. Tehát nekünk, ellenzéki képviselőknek természetesen nem politikai célból, hanem éppen szakmai célból kell ez, mert ezeket a javaslatokat, amit én most itt elmondok a Független Kisgazdapárt nevében, a szakmai érdekképviselet 90 százaléka osztott a, tisztelt képviselőtársak! Tehát ha önök most megszavazzák ezt a T/1662. számú törvényjavaslatot - márpedig nagy illúzióim nincsenek, hogy megszavazzák , önök hatalmas kárt okoznak a földtulajdonosnak, szerintem a vadnak is és természetesen a vadásztárs adalomnak. Az a megosztottság továbbra is ott fog lenni, amely a bérkilövő vadásztársaságokat és a területes vadásztársaságokat jellemzi. Beszéljünk egy kicsit a vadásztársaságokról! Én papgyerek létemre ellenzéki ember voltam mindig, soha nem voltam tagja egyetlenegy vadásztársaságnak. Természetesen elfogadom azt, mert akár tíz éve lehetett tagja egy területes vadásztársaságnak, mondjuk, traktoros, falusi orvos, nemcsak régi állampárti első titkárok, honvédtisztek, rendőrtisztek stb., ezt is elfogadom. De általában harmincharmincöt évvel ezelőtt kik kaptak golyóspuskát? S amikor a miniszter úr a magyar vadállománynak a jóságát, a trófea nagyságát itt elmondta, hát bizony nekünk tisztában kell lennünk azért, tisztelt képviselőtársaim: a magyar vadállomány a zért tudott indulni, mert bizony harmincharmincöt éve általában nem az akkor is, úgymond, ellenzéki, egyszerű állampolgárok lehettek a golyóspuskával megáldva, hanem többnyire igenis a régi állampárti elvtársak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ugyan már !) Természetesen mint a régi parlamentben is, bevettek egy fejőasszonyt, bevettek egy plébánost, egy papot, hogy ezzel is bizonyítsák a demokráciát, de véleményünk szerint ez áldemokrácia volt. Az tehát, hogy a magyar vadállomány ilyen trófeamértéket, ilye n jóságot tudott bizonyítani, az elsősorban annak volt tulajdonítható, hogy bizony kiváltság volt a golyóspuskával való vadászat. Ezt le kell szögezni. Ezt a megosztottságot tovább érvényesíteni a vadásztársadalomban - bűn! Igenis bűn a vadásztársadalommal , a vaddal és a földtulajdonosokkal szemben. Nézzük egy kicsit közelebbről! Van a törvénynek egy olyan problémája, hogy a vadvédelmi bírságok, a különböző bírságokkal, hozzájárulásokkal hatalmasan megnövelik a költségeket. Nézzük például a 82. §t! Ebben olvashatjuk - amikor a vadvédelmi hozzájárulás fogalomkörét tárgyalja , hogy a vadvédelmi hozzájárulás címén újabb 250 fős apparátust akar fenntartani ez a kormányelőterjesztés. Ez felelőtlenség! Borzasztó nagy pénzbe kerül, és igenis a földtul ajdonhoz kötöttség és a 300 hektár adná meg azt a lehetőséget, amely NyugatEurópában is érvényesül, hogy tudniillik a földtulajdonosok társulva, összefogva egymással, annak adják ki a földjüket gyakorlatilag vadászati haszonbérbe, aki a legtöbbet fizeti, aki a legjobban megoldja a vadkárkérdést.
