Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1386 A javaslat önálló alcím keretében rendelkezik a vadon élő élővilág megóvására: megtiltja a túlhasznosítást és biztosítja az egyes növény- és állatfajok fennmaradását. A javaslat ezen részéhez szorosan kapcsolódik a vadászatról és a vadak védelméről szóló, közeljövőben megvitatásra kerülő javaslat. A szabályozás módszeréből és tárgyából következően a természet védelméről szóló törvény mögöttes jogszabálya lesz a vadászati és az ugyancs ak hamarosan tárgyalandó erdőtörvénynek is. Szerencsésnek ítéljük meg azt, hogy ezeket, tehát az erdők, a vadászat, a természetvédelem jogi szabályozását egy időben végzi el, illetve vitatja meg és fogadja el a Magyar Országgyűlés. A javaslat a vad élővilá ggal összefüggésben utal arra, hogy veszély esetén milyen szerepet kap az úgynevezett igazgatóság - a 12. és 13. §ban. Célszerű lenne pontosítani azt, hogy mit kell érteni igazgatóság alatt, mert ennek a szervezetnek rendkívül fontos a szerepe az élővilág megóvásában. Külön figyelmet érdemelnek az úgynevezett betelepített állatfajok - muflon, növényevő halak , amelyek súlyos természetvédelmi károkat és gondokat okoznak. Esetükben nemzeti érdek a terjedés visszaszorítása, a károkozás megelőzése. Figyelmünk et azonban elsősorban a honos állat- és növényfajokra kell fordítani. (18.10) A javaslat harmadik része a természeti területek és értékek kiemelt oltalmát szabályozza. A természeti területek és értékek az általános védelmet meghaladó, kiemelt jogi oltalomb an részesülnek. Ennek megvalósítása érdekében a javaslat részletesen szabályozza az oltalom jogi feltételeit. A szabályozás lényege az, hogy a természeti értékek és területek általános védelme két forrásból keletkezik. Egyrészt a törvény erejénél fogva véd elem alatt áll valamennyi forrás, barlang, szikes tó stb. Másrészt bizonyos eljárás keretében védetté lehet nyilvánítani természeti értékeket és területeket. Az általános védelmet meghaladó, fokozott védelem illeti meg a természeti értékeket, területeket, amennyiben azok védelme csak különleges intézkedéssel biztosítható. A javaslatnak az idevonatkozó rendelkezései azonban nem határozzák meg a fentieken túlmenően a fokozott védettség további ismérveit, vagyis azt, hogy az általános védettsé ghez viszonyítottan mit jelent a fokozott védelem. Igaz ugyan, hogy a javaslat másutt bizonyos tilalmakat határoz meg, amelyekből lehet következtetni a védelem fokozott jellegére. Mégis célszerűbb lett volna a fokozott védelem pontosabb meghatározása. A te rmészeti területek és értékek védetté nyilvánítását a miniszter és az önkormányzat rendeletben határozza meg. A javaslatból nem derül ki egyértelműen az, hogy az önkormányzatokat megilletie a fokozottan védetté nyilvánításhoz való jog. A tervezet ugyanis csak a minisztert ruházza fel ezekkel a jogokkal. A védetté nyilvánítás, illetőleg a védettség társadalmi érdek. Helyes tehát a javaslatnak az a megoldása, hogy nemcsak szakmai szervezeteket, önkormányzatokat jogosít fel a védetté nyilvánítási eljárás lefo lytatására, hanem bárki kezdeményezhet, javasolhat védetté nyilvánítást. Elnézést, látom, lejárt az időm, nem akarom húzni az időt. Azt hiszem, egyszer még valamikor fel fogok szólalni ezzel kapcsolatban. De hadd mondjak még valamit. Összefoglalásként megá llapíthatjuk, hogy a javaslat több módosítással ugyan, de elfogadható, és alkalmas lesz arra, hogy a nemzeti kincseket megfelelő védelemben részesítsük. S ezt a Kisgazdapárt a legmesszebbmenőkig támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps mindkét oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megköszönöm Berregi István vezérszónoklatát. Soron következik dr. Házas József, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd dr. Hasznos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja ré széről. Megadom a szót dr. Házas József képviselő úrnak.
