Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1378 természeti erőforrások racionális felhasználásának, valamint a kiemelten értékes természeti területek, értékek, élőhelyek és fajok védelmének a szintézisét megvalósító természetvédelemmel kell kiegészíteni. (17.30) A t örvényjavaslat ennek meghatározását célozza, áttörve a természetvédelem tradicionális kereteit. Természetesen megkérdezhető, hogy melyek a törvényjavaslat újdonságai, a korábbitól eltérő szabályozási elvei. A törvényjavaslat új elemei között első helyen ke ll kiemelni azt a tényt, hogy önálló törvényben kívánja szabályozni a természet védelmét, szemben a korábbi alacsonyabb szintű jogszabályokkal vagy más szakterületekkel történő közös szabályozással. A törvényjavaslat átfogóan szabályozza a természet védelm ére vonatkozó életviszonyokat, de így sem kerülhető meg, hogy több végrehajtási rendelet ne kerüljön megalkotásra. A részletszabályokat tartalmazó alacsonyabb szintű jogforrások átmeneti hiánya azonban a törvény hatályosulását nem akadályozhatja, de a cél az, hogy a végrehajtás szempontjából kulcsfontosságú rendeletek a törvény hatálybalépésének időpontjára elfogadásra kerüljenek. A törvényjavaslat koncepcionális újdonsága, hogy külön tárgyalja a természet általános védelmet, ami természetesen kiterjed vala mennyi természeti értékre és területre, illetve a hagyományos természetvédelmet, ami az általánosnál szigorúbb szabályozással a védetté nyilvánított területek, értékek megóvására terjed ki. Természetesen összhangban van az európai miniszterek szófiai konfe renciáján is elhangzottakkal, ahol megállapítást nyert, hogy túl kell lépni a rezervátumszemléleten; a természetvédelem területén a zöldfolyosók, az összekötő zöldterületek és a táj védelmét is szabályozni kell. Ez a konstrukció a különleges jelentőségű te rmészeti területek, értékek megóvásában védelmi minimumot biztosít. A természet általános védelmének szabályai között racionális és ökológiai szempontból tolerálható gazdasági érdekek is figyelembevételre kerültek, különösen az erdő- és a vadgazdálkodás te rületén. E kapcsolódási pontok teremtik meg az összhangot az erdőtörvénnyel és a vadászati törvénnyel. Ugyanakkor alapelvi szintű deklaráció, hogy a kiemelt oltalom alatt álló területeken a természetvédelemhez fűződő érdekek élveznek elsőbbséget, míg az ol yan oltalom alatt nem álló területek azonosítása során a fenntarthatóság elveivel kell az összhangot megteremteni. A törvényjavaslat értelmében a természet értékeinek a védelme - az elsődleges állami kötelezettségvállalás és felelősség mellett - az önkormá nyzatok, profit és nem profitorientált szervezetek, továbbá az állampolgárok jogainak és kötelezettségeinek összehangolt felelősségi rendszerére épül. Ehhez elválaszthatatlanul kötődik az az alkotmányos alapjog, amely az egészséges környezethez való jog ré szeként a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjének a megőrzését is magába foglalja. A korábbi helyzethez képest a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak nagyobb szerepet kell biztosítani, hiszen a társadalom aktív részvétele nélkül nemzeti kincseink megőrzése elképzelhetetlen. Jelentős újdonsága a törvényjavaslatnak, hogy megkülönböztetett figyelmet fordít a természetkímélő gazdálkodást folytatókra. Ennek érdekében több, gazdálkodást támogató közgazdasági szab ályozót jelenít meg, viszont szankciórendszere is határozottabb és zártabb a korábbi jogszabályoknál. A törvényjavaslat teljesen vagy részben új elemeiről, jogintézményeiről katalógust összeállítani meglehetősen nehéz, ezért csak példálódzó jelleggel sorolok fel néhányat. Például a tájvédelem, amely a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak védelmének eddig szabályozatlan területét rendezi.
