Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1379 A törvényjavaslat bevezeti a természeti terület és a természeti érték fogalmát, amely eg yrészt olyan földterületet jelöl, amit természetközeli állapotok jellemeznek, illetve másrészt az egyes környezeti elemek és természeti erőforrások körét foglalja magába. Az élőhelyek általános védelmének megjelenése nemzetközi kötelezettségvállalásaink me gvalósítását szolgálja, különösen a vizes élőhelyek vonatkozásában. A földtani értékek általános védelme egyrészt az élővilág élettelen környezetének oltalmát, másrészt a geológiai értékek önálló megőrzését szolgálja. A védett természeti területek és érték ek vonatkozásában a törvény erejénél fogva védett körbe a barlangok mellé a források, lápok, kunhalmok, szikes tavak, állandóan vagy időszakosan működő víznyelők is felkerültek. Új jogintézmény az átmeneti védetté nyilvánítás, amelyre akkor kerülhet sor, h a valamely terület időszakosan fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyéül szolgál, de védetté nyilvánítása nem indokolt. A jogszabályban megjelenik a védőövezet fogalma, amelynek célja a védett természeti területet érő káros emberi hatások kiszűrés e és mérséklése. A természetvédelem tervezési rendszere is egyértelműen és átfogóan jelenik meg a törvényjavaslatban, egyrészt a nemzeti természetvédelmi alapterv, másrészt az egyes védett természeti területekre készítendő kezelési tervek formájában. A nem zeti természetvédelmi alapterv, amely a nemzeti környezetvédelmi program részeként készül, meghatározza többek között az ökológiai hálózat, az érzékeny természeti területek és az ökológiai zöldfolyosók kialakításának elveit, rendszerét. Csak utalni szeretn ék arra, hogy a nemzeti környezetvédelmi program még ez évben az 1997es költségvetéssel együtt kerül majd a parlament asztalára. A természetvédelem hatékonyságát egy korszerű információs rendszer kialakításának kötelezettségével a polgári természetőrök ig énybevételének lehetősége is elősegíti. Az egyes védett természeti területek, értékek tulajdonviszonyai forgalomképességének korlátait is megállapítja a törvényjavaslat. A megváltozott közgazdasági környezet kihívásaira reagál akkor, amikor speciális körny ezetgazdálkodási szabályokat jelenít meg, támogatási preferenciarendszert épít ki. Ennek pénzügyi fedezetét a központi környezetvédelmi alapban, illetőleg a költségvetésben kell biztosítani, de egyes fejezeti kezelésű alapok tekintetében is meg kell teremt eni az átjárhatóságot, a természet védelmét szolgáló tevékenységek kölcsönös támogatását. Képviselőtársaim! A felsorolt elveknek és új jogintézményeknek megfelelő módon a törvény hat részre tagozódik. Az első három részben megjelennek az általános szabályo k, a természeti értékek és területek megőrzésére vonatkozó szabályok, továbbá a kiemelt oltalom alatt álló területekre és értékekre vonatkozó előírások, amelyek természetesen a hagyományos természetvédelmi rendelkezéseket is magukba foglalják. A negyedik r ész a természet védelmének tervezését, szervezeti rendszerére vonatkozó szabályokat foglalja magába, majd az ötödik rész tárgyalja a természet védelmével kapcsolatos tulajdonjogi rendelkezéseket, támogatási formákat, a kártalanítás alapvető szabályait, s u tal a közgazdasági szabályozókra. A hatodik rész tartalmazza a különleges eljárási és felelősségi szabályokat, megállapítja a meghatározott speciális polgári jogi szabályokat, és természetesen új szabálysértési törvényi tényállást is megállapít. Tisztelt K épviselőtársaim! A fentebb elmondottakból is kitűnik, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat rendkívül jelentős, hiszen az Országgyűlés ilyen mélységben első ízben kívánja szabályozni a természeti értékek, területek védelmét. Az elmondottak egyértelműen al átámasztják, hogy a törvényjavaslatnak számos kívánalomnak kell egyidejűleg eleget tennie. Emiatt a törvény szövegezése nem mindenütt tekinthető olvasmányosnak, de az áttekinthetőséget az indokolás jelentős mértékben segíti. A törvényjavaslat közös céljain kat és felelősségünket testesíti meg a természeti értékek megőrzése terén, ami kötelezettségünk gyermekeink és a jövő generáció irányába is. Jól jellemzi az előttünk álló feladat és munka nehézségét - hogy visszatérjek Rousseau gondolatához , miszerint a
