Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1377 egészséges természeti és mesterséges környezethez való al kotmányos alapjog kiemelt jelentőségű eleme az élő és élettelen természeti értékek védelme. Az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek körét a természet védelméről szóló törvényben kell szabályozni, de komoly szerepük van e téren más törvényeknek is, pél dául az erdőtörvénynek vagy a vadászati törvénynek. Emiatt - kormányzati szándékot tükrözve - egyidejűleg került a tisztelt Ház elé e három törvény, melyek átfogóan szabályozzák a természeti rendszer legfontosabb elemeit. Joggal tehető fel a kérdés, hogy m iért kell törvényben szabályozni a természet védelmét. Ezt számos, a későbbiekben részletesen indokolt érvvel lehet alátámasztani, de a legegyszerűbb, ha a nagy francia filozófushoz, Rousseauhoz fordulunk. Szavai szerint "a természet mindent a lehető legj obb módon intézett el, de mi azt még jobbá akarjuk tenni, és elrontunk mindent". Nos, a természet védelméről szóló törvény megalkotásának az a legfontosabb indoka, hogy a természet rovására elkövetett negatív emberi cselekedetek számát lecsökkentsük, valam int megteremtsük annak lehetőségét, hogy az emberiség természettel kapcsolatos hibáit helyrehozzuk. A természetvédelem gondolata hazánkban - éppen úgy, mint a világon bárhol - a múlt század második felének terméke, alapjai a jogi szabályozásban is ekkor je lentek meg. Ezt követően a jelenleg hatályos kódexszerű szabályozás 1982ben alakult ki. A törvényerejű rendeleten alapuló jogszabályok keletkezésük időpontjában jól és átfogóan szabályozták a védett természeti területek és értékek oltalmát, de az új, törv ényi szintű rendezést a következő indokok támasztják alá. Az elmúlt évtizedekben felgyorsult a természet elemeinek veszélyeztetettsége, pusztulási folyamata. Ezt jól példázza, hogy az elmúlt másfél évszázadban körülbelül százötven emlős- és madárfaj tűnt e l nyomtalanul a Földről. Az intenzív területhasználat miatt jelentősen csökkentek a természetes és természetközeli állapotú erdők, rétek, vizes élőhelyek. Ez utóbbi tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a múlt század közepén hazánk területének 25 százalék a ártér volt, napjainkra a folyók által időnként elöntött területek nagysága 2 százalék alá csökkent. A természetes és természetközeli élőhelyek felaprózódása, megsemmisülése miatt számos vadon élő növény- és állatfaj került a kipusztulás szélére. Az előző ekben jelzett kedvezőtlen folyamatokkal egyidejűleg a természetvédelemről mint gyakorlati tevékenységről vallott nézetek jelentős változáson mentek keresztül. A természetvédelem háttértudományaként megjelent és megerősödött ökológiai rendszerszemléletű gon dolkodásmód nyilvánvalóvá tette, hogy a természetvédelem feladata nem csupán a passzív megőrzés, hanem a természeti erőforrások felhasználásához szükséges feltételrendszer kialakítása is. Ez az elv markánsan megjelent a fenntartható fejlődés gondolatában, valamint a nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepcióban is. Több, hazánk által is aláírt nemzetközi természetvédelmi egyezmény fogalmaz meg olyan követelményrendszert, amelynek beépítése a hazai jogrendszerbe elkerülhetetlen. Ebbe a körbe tartozik a törvénnyel kihirdetett és a biológiai sokféleség védelméről szóló Rio de Jainerói egyezmény is. A nemzetközi kötelezettségvállalásainkra való hivatkozásnak különösen nagy aktualitást ad az Európai Közösséghez történő csatlakozásunk szándéka, ami viszon t jogharmonizációs kötelezettséget is ró hazánkra, természetesen a természetvédelem területén is. Végezetül: az elmúlt években lezajlott politikai, gazdasági és társadalmi változások, az ezekhez kapcsolódó jogi és közgazdasági környezet olyan jogszabályi h áttér megteremtését indokolja, amely maradéktalanul megfelel a jogállamiság követelményeinek. Ehhez szorosan kapcsolódik az Alkotmánybíróság határozata is, amely egyértelműen leteszi a voksát a mellett, hogy az alkotmányban meghatározott egészséges környez ethez való jog a természetvédelem területén milyen állami intézkedési kötelezettséget foglal magában. Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján egyértelmű, hogy a tradicionális természetvédelmet egy minőségileg új, a kor követelményeinek is megfelelő, a biológiai sokféleség megőrzésének, a
