Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Dr. Kávássy Sándor (FKGP) - a belügyminiszterhez, az igazságügy-miniszterhez és a külügyminiszterhez - "Mit kívánnak tenni, hogy a jövőben azok a magyar állampolgárok is élhessenek választójogukkal, akik nem a Magyar Köztársaság területén élnek?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
1312 gyakorlására egyaránt. A szabályozás lényege az, hogy az élhet választójogával, aki nagykorú, magyar állampolgár, és Magyarország területén él. Abba n az esetben, ha egyéb kizáró feltételek nem állnak fenn, akkor ő passzív választójoggal élhet, tehát választható. Ahhoz, hogy választó is legyen, tehát szavazni is tudjon, még egy feltétel megléte szükséges. Nevezetesen az, hogy a szavazás napján itt tart ózkodjon az ország területén és képes legyen ezt a szavazatát itt leadni. Az alkotmány szabályozza tehát ezeket a kérdéseket. Így az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy azok a magyar állampolgárok, akik nem tartózkodnak az ország területén, éljenek szavazat i jogukkal. Az elmondottakból következik, hogy az alkotmányban lehet ezt a kérdést rendezni. Bizonyára képviselő úr előtt is ismert, hogy az Országgyűlés alkotmányelőkészítő bizottságot hozott létre. E tekintetben tehát jelen pillanatban a kormánynak komp etenciája nincsen. Az alkotmányozás folyamatában, illetve ehhez kapcsolódva a választójogi törvény kérdéseinek megvitatása kapcsán lehet ezt a kérdést rendezni. Mit kíván tenni a kérdésben a kormány? - Az Országgyűlés döntése után természetesen gondoskodik a törvény megfelelő végrehajtásáról. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megkérdezem interpelláló képviselőtársunkat, hogy elfogadjae a választ? DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyjából azt a választ kaptam, amire számítottam, és engedje meg, hogy viszontválaszomat előre elkészített szöveg alapján felolvassam önnek. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Máskor szabadon szoktam válaszolni, ha nem tets zene emlékezni. Tehát engedjék meg, hogy idő megtakarítása céljából felolvassam álláspontomat. Tehát, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 37. §ának (2) bekezdése szerint azokat a magyar állampolgárokat kell választói n yilvántartásba venni, akiknek lakhelye községben, városban, fővárosi kerületben, illetőleg egyéni választókerületben van. Ez a rendelkezés a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára a leghatározottabban sérelmes. Eléggé el nem ítélhetően diszkriminatív, mert azt sugalmazza, hogy az ország területén kívül élő magyar állampolgárok másodrendűek, és ez nemcsak a liberalizmus és az emberi jogok nagy eszményeivel áll szöges ellentétben, hanem az 1949. évi XX. törvénnyel is, amely az a lapvető jogok szempontjából nem tesz különbséget Magyarországon és külföldön élő magyar állampolgárok között. (16.00) Véleményem szerint ezért a választójogi törvény feltétlen módosítására van szükség. A külföldön élő magyarok választói jegyzékben történő regisztrálása az illetékes magyar követség feladata kell hogy legyen, és nekik kell gondoskodniuk a szavazatok leadásának biztosításáról és értékeléséről is. Csak ennek megvalósítása után jelenthetjük ki egyértelműen, hogy nincsenek egyenlők és még egyenlő bbek állampolgáraink között. Köszönöm szépen. A választ - miután szöges ellentét választ el e tekintetben egymástól - nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdák padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Interpelláló képvisel őtársunk nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Országgyűlés elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 187 igen, 30 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett a választ elfoga dta.
