Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak

1996. március 12 (156. szám) - Tóth Károly (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Kinek járt és kinek nem járt végkielégítés a kárpótlási hivatalban?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TÓTH KÁROLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:

1291 ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Államtitkár úr kíván reagálni. Megadom a szót. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár

: Köszönöm. Csak annyit, hogy a holnapi nap folyamán meg fogjuk vizsgálni, mi a helyzet, és

intézkedni fogunk. Tóth Károly (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Kinek járt és

kinek nem járt végkielégítés a kárpótlási hivatalban?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés!

Tóth Károly úr, az MSZP képviselője, kérdést

kíván feltenni

a miniszterelnöknek. Megadom a szót a képviselő úrnak. TÓTH KÁROLY (MSZP)

: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszterelnök Úr! Az elmúlt hetekben, hónapokban nem

múlt el úgy parlamenti nap, hogy a végkielégítés ügye ne került volna napir

endre. Az Országos

Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal volt vezetője, MDFes képviselőtársam élharcosa volt ennek a

mozgalomnak. Ha az én információim igazak, akkor neki teli zsebbel könnyű küzdeni, miután, ha

igaz, több millió forintos végkielégítést kapot

t. 1994 júniusára nyúlnak vissza a történet szálai. Szocialista párti képviselőtársam, Koltay

Zsoltné ugyanennek a hivatalnak volt Békés megyében munkatársa. A választások megnyerése után

összeférhetetlenség címén, azt hiszem, jogszerűen, végkielégítés né

lkül megszüntették közszolgálati

munkaviszonyát. Ma a feketegazdaság elleni munkacsoport aktív tagja. A volt munkahelyének országos vezetője "az igazságért" küzd. Tudom, a múlt bűneinek,

erkölcstelenségeinek visszaidézése a ma gondjain nem segít. Mégis úgy gondolom, egyegy percre meg kell állni és visszatekinteni, nehogy egyesek elfelejtsék, ők mit tettek és ma mit mondanak. Remélem, minden alapot nélkülöz a konkrét esetben a régi magyar közmondás: Aki másnak

vermet ás, maga esik bele. Kérdezem tehát, mini

szterelnök úr: kinek járt és kinek nem járt végkielégítés a kárpótlási

hivatalban? Igaze, hogy Sepsey Tamás képviselőtársam végkielégítést kapott képviselővé történő

megválasztása után a Borosskormány végnapjaiban? Várom válaszát.

(Taps a bal oldalon és

az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: A kérdésre Horn Gyula miniszterelnök úr válaszol. HORN GYULA miniszterelnök

: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Én tájékoztatást kértem a

kérdés megismerésé

t vagy benyújtását követően az illetékes hivataltól. Valóban, Sepsey Tamás

országgyűlési képviselő úr, aki előtte a hivatal vezetője volt, közel 3 millió forint végkielégítést

kapott. Ha kíváncsi a tisztelt Ház, az egyes tételeket is fel tudom sorolni: hat

havi bér a felmentés

miatt: közel 800 ezer forint, 94 nap szabadságmegváltás címén mintegy 700 ezer forint,

tizenharmadik havi illetmény, júliusban,

(Derültség a bal oldalon.) közel 130 ezer forint, 9 havi bér

végkielégítés címén mintegy 1 millió 200 ezer

forint, tehát közel 3 millió. Nos, mivel a végkielégítésnek ugye az a célja, hogy a munkavállaló, amíg nem tud új

munkahelyén elhelyezkedni, valamiféle anyagi feltételt biztosítson, ebben az esetben nem volt, hogy

úgy mondjam, ildomos, etikus ezeket az öss

zegeket fölvenni, hiszen ahogy megvált a hivataltól, a