Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
1270 Az előkészítettség és a hevenyészettség tag lalása után rá kell térni ennek a törvényjavaslatnak a lényeges tartalmára. A törvényjavaslat lényege erősen antiszociális, és széles rétegeknek a társadalmi helyzetét, a megélhetését, egyáltalán az életben maradási lehetőségét nehezíti meg. (12.00) A gyer mekgondozási segély mértékénél van egy olyan összefüggés, amire idáig nem hívta föl senki a figyelmet. Eltekintve attól, hogy a gyermekgondozási segélynek és a segélyezettek körének egy ilyen leszűkítése mennyire antiszociális, most ettől eltekintve nagyon figyelemre méltó az az összeghatár, az a havi nettó jövedelem, aminél magasabb nem kaphat, illetve amelynél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők részesülhetnek a gyermekgondozási segélyben. Ezt egyedülálló esetén nettó 23 400 forintban szabja meg a törvén yjavaslat. Ugyanakkor kimondja, hogy a gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ha jól tudom, ez most 9600 forint. Ezt a viszonyt tessék most egy kicsit megfordítva nézni! A jogalkotó azt mondja, hogy egy kisgyermek nevelési, fenntartási többlete 9600 forint, és ezt megérdemli mindenki, akinek a jövedelme 23 400 forintnál kisebb. De most megfordítom a kérdést: hogyan képzelik el önök, hogy egy kisgyermeknek, egy kétéves gyereknek a töb bletköltségét - amivel a fenntartása jár , 9600 forintra saccolják. Akkor hogy képzelik, hogy egy nyugdíjas, akinek ez a minimális nyugdíja, az meg tud élni 9600 forintból? Ez a törvény nemcsak arról árulkodik, hogy önök a gyermek segélyezésénél antiszoci álisak, de azt mutatja, hogy föltételezik, hogy egy nyugdíjas ember meg tud élni 9600 forintból - mert igenis ennyi a legalacsonyabb nyugdíj. Ebben a törvényben elrejtve egy olyan mély antiszociális gondolkodás rejlik, ami aztán végighullámzik az egész tör vényen és minden részletén. A Független Kisgazdapárt feladatának tekinti, hogy a társadalom legrászorultabb rétegeinek sorsát a magáévá tegye. Ezek a nyugdíjasok, a nagycsaládosok és a gyermekesek meg a beteg emberek. Ez a törvényjavaslat és a mögötte lévő egész szociálpolitika ezt a három réteget, a társadalom legrászorultabb rétegeit sújtja, úgyszólván megoldhatatlan létproblémák elé állítja. Ezért ezt a törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt nem tudja elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb o ldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Kis Gyula úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ma 1996. március 12e van. É n hiszek abban, hogy a napoknak van jelképes erejük. Ez a nap 1995. március 12e után egy évre következik, és véleményem szerint nem véletlen, hogy a kormány ma kezdi tárgyalni azt a kezdeményezést, amelyet ezelőtt egy évvel indított. Ezt a kezdeményezést egy éven át mind jogi, mind szociálpolitikai vagy szociológiai, szakmai szempontokból elméletileg bírálták, valamint a gyakorlat is bebizonyította a végrehajtás lehetetlenségét, képtelenségét és céljaival ellentétes hatásait. Hogy mégis elénk hozták, és ho gy ennek van valamiféle demonstratív jellege, hogy épp a mai nap hozták elénk, azt az általános ajánlás, indokolás (2) bekezdése tartalmazza. Az indokolás (2) bekezdése a következőképpen szól: "A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvénynek - Gst., gazdasági stabilizációs törvény - a családi támogatások átalakítására vonatkozó részét az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette, részben nem engedte hatályba lépni. A döntés indokolása a családi támogatásoknak népesedéspolitikai célokat is szolgáló jelentőségét, ezzel összefüggésben a változásokhoz megfelelő felkészülési idő biztosításának szükségességét hangsúlyozta, melyekre a támogatások átalakítása során figyelemmel kell lenni. Az Alkotmánybíróság 1995. jún ius 15. napjától számított 300 napban határozta meg azt a várományi időszakot, melyen belül születendő gyermekek tekintetében a támogatásokat a hatályos
