Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SIRÁLY PÉTER (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
1264 Támogatjuk azt, hogy a rendszeres pénzellátások közé beteszi a "nemzeti helytállásért" elnevezésű pótlékot, valamint azt, hogy az arra rászorulók esetében nemcsak átmene ti segély és szállás biztosítására kötelezi a települési önkormányzatot, tekintet nélkül annak hatáskörére és illetékességére, hanem az étkezés biztosítására is. A gyermeknevelési támogatás rendszerét jelentős mértékben szigorítja a tervezet a korábbi gyak orlathoz képest. Itt is bevezeti azt a jövedelemhatárt, amelyet a gyesnél. Abban az esetben azonban, ha a gyetnél jövedelemteszt alkalmazására kerül sor, az ellátásból kieső három- vagy többgyermekes család számára nagyon jó lenne, ha legalább a méltányoss ági gyes lehetőségét fenn lehetne tartani továbbra is. Másrészt e tervezet leszállítja a folyósítási határt a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdésére, a nyolcéves kort csak kivételként definiálja. Ugyanakkor nem köti - a korábbi szabállyal el lentétben - minimális munkaviszonyhoz, biztosítási jogviszonyhoz a folyósítást, ami lehetővé teszi bizonyos lakossági csoportok számára azt, hogy sorozatos gyermekszülés után biztosítsák megélhetésüket, ennek minden, nemkívánatos társadalmi következményeiv el együtt. Itt is kiderül, hogy a kormány a szűk monetáris szempontokon túl nem tud másban gondolkodni, stratégiai látásmódja nincs. A törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy csak 24 hónapig jár a jövedelempótló támogatás. Pontosítja a megállapítás időpon tjait. Még egyszer kérdezem: mi lesz a munkanélküliekkel 24 hónap után? Korábban nem volt megállapítható jövedelempótló támogatás azoknak sem, akik javítónevelő munkát végeztek. Ezek most kikerülnek a kizártak sorából. Vajon miért? De hadd említsek meg mé g egy szempontot. A regisztrált munkanélküliek számára felajánlott állás megfelelőségi kritériumai között nem szerepel, hogy az adott munkaidőbeosztás mellett a munkanélküli szülő gyermeke továbbra is elláthatóe a saját családjában, illetve nappali gyerm ekintézmény igénybevételével. A gyermek és a társadalom érdeke egyaránt azt kívánja meg, hogy a gyermekek legalább alsó tagozatos korig bezárólag ne kényszerüljenek hetes intézményekbe. (11.30) Ez legalább olyan fontos szempont kellene, hogy legyen, mint a munkanélküli iskolai végzettsége, egészségi állapota, amely körülményeket pedig a felajánlott állás megfelelő volta szempontjából kötelező figyelembe venni. Ami pedig a közgyógyellátás új rendszerét illeti, keményebben fogalmaznék, mint képviselőtársam: a z egész koncepció és annak szabályozása dilettáns és törvénysértő. Nagyon egyetértek a Csehák Judit képviselő asszony által az anomáliákról, a visszaélésekről elmondottakkal, azzal, hogy szélesíteni, tehát módosítani kell a közgyógyellátás rendszerét. Örül ök, hogy szólt a kisnyugdíjasokról, szólt azokról a családokról, ahol nemcsak egy gyermeket nevelnek. Ez kemény kritika volt. Megszűnik a hozzátartozói alapon járó közgyógyellátás. A javasolt szabályozás a havi rendszeres gyógyszerköltséget az öregségi nyu gdíjminimum tíz százalékában mint határértékben állapítja meg. Már ez is pontatlan megszövegezés, mert csak feltételezhető, hogy az öregségi nyugdíjminimum havi összegéről van itt szó, mert a szövegből ez egyértelműen nem derül ki. Milyen időtartamra terje d ki a "havi rendszeres"nek minősülő? Ha változik a gyógyszerek ára, térítési díja, ki követi ezt majd nyomon? A háziorvos, a patikus? Ki adja ehhez az igazolásokat és milyen adattartalommal? A helyzet totális nem ismerete jellemző e törvényjavaslat előte rjesztőjére. A szociálisan rászoruló emberek átmeneti megbetegedése - például fertőző betegségek esetén az antibiotikum költségei - megoldhatatlan élethelyzeteket fognak teremteni. Még jó, hogy meghagyta a tervezet a gumiszabályt, miszerint a települési ön kormányzat közgyűlése ettől eltekinthet. De vajon lesze hozzá forrása és lehetősége, hogy eltekintsen? Vajon hány ember lesz így közgyógyellátásra rászorult? A javaslat benyújtója nem mutat be hatásvizsgálatot, és ezzel megsérti az államháztartási törvény előírásait is. A törvényjavaslat indoklásában háromszázezer emberről szól, ezt a számot
