Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ):
1258 A családtámogatások átalakítása kapcsán azt mondta az Alkotmánybíróság - két döntést hozott; az előbbit idéztem : fontos, ami tartalmi része, hogy átalakítható a rendszer, ugyanakkor azt is kimondta, hogy megfelelő időt kell biztosítani az állampolgároknak a felkészülésre, ez a változás nem lehet drámai. Én ellenzéki sorokból még nem hallottam egyetlen olyan észrevételt sem, hogy ez a felső 10 százalék kapjon családi pótlékot; a kérdést másik irányból közelítették meg, azzal, hogy a rászorultság körét, a rászorultság határát hol vonjuk meg, és kik kerüljenek be a rendszerbe. So kan emlékeznek, hogy az átalakítás úgy indult, hogy körülbelül a felső 20 százalék nem fog ezekben az ellátásokban részesülni. Akkor már szabaddemokrata képviselők jelezték, hogy a különféle vizsgálatok azt mutatják, jó, ha ez 10 százalék lesz, sőt egyes v izsgálatok 5 százalék körüli rést mutattak. Ma hallottuk miniszter urat, hogy a kormány is ezt a rendszerből kieső rést mintegy 78 százalékra teszi; megvárjuk ennek a végét, hogy mi lesz. Hadd jegyezzem meg: időközben a program, illetőleg a szabályozás vá ltozott. Változott oly mértékben, hogy változatlanul a háromgyerekes és nagycsaládos családok, többgyermekes, három vagy annál több gyermekes családok állampolgári jogon kapják a juttatást, nincs jövedelemteszt, nem nézik meg. Hasonló módon, módosító javas lataink nyomán a tartósan beteg és fogyatékos gyermekek is állampolgári jogon, tehát mindenfajta jövedelemteszt nélkül kapják a különféle juttatásokat. Ugyanakkor sikerült egy preferenciarendszert beépíteni az egyedülállók esetében; ők magasabb jövedelmi határ esetén kapják a juttatásokat. Érdemes egykét szót ejteni a rászorultság kérdéséről oly módon, hogy hogyan közelíthető meg. Itt annyi kritikát hallottunk a jövedelemtesztről, a jövedelemkorlátról, hogy érdemes ennél egykét szóban kitérni arra, hogy ez - úgy tűnik - nem új találmány. Hadd emlékeztessem a Házat, hogy a gyermeknevelési támogatásnál, tehát a szociális törvényben '92ben szabályozott jogintézménynél jövedelemteszt van, jövedelemkorlát, ugyanazokkal a hibákkal, más összegszerű meghatározás sal, mint a jelenlegi jövedelemkorlátos rendszer. Hasonló módon a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál a családra jutó egy főre eső keresetet szintén jövedelemteszttel, nyilatkozattal állapítják meg. Nem új találmányról van szó, hanem a már korábban , a korábbi kormánypártok által kialakított jövedelemrendszer, jövedelemteszt továbbfejlesztéséről. Én elismerem, hogy ez a jövedelemteszt nem igazságos sok esetben. Főként azért is állítom ezt, mert a szabaddemokraták nem ezt választották volna szívük sze rint, úgyhogy a mi kényszereszközeink ugyancsak szegényesnek bizonyultak, hogy mégis a jövedelemteszt került itt bevezetésre. Mi, a magunk részéről is - a programunkban is ez szerepel - az adó alá vonást helyeztük volna előtérbe, megfelelő bruttósítással, ami alkalmat ad egy árnyaltabb elvonásra. (11.00) Mert az adósávok progresszíven emelkednek, az alacsonyabb keresetűeknél több marad vissza a felbruttósított összegből, és bizonyos határnál, bizonyos plafonnál ezek az ellátások már nem jelennének meg. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. A jegyzői székekben dr. Kávássy Sándor és Sasvári Szilárd foglalnak helyet.) Én remélem, hogy a beígért adóreform kapcsán ez a változtatás talán ismét szóba kerül, és ennek meg felelően egy árnyaltabb rendszert lehet esetleg kialakítani. Hangsúlyozom: mind a jövedelemteszt, mind az adózás alá vonás azon az általános helyzeten múlik, hogy mekkora ebben a gazdaságban a rejtett gazdaság - ha 30 százalék, akkor persze, hogy kikerül. A jövedelemteszt nem igazságos, de az adózás sem igazságos. Ugyanakkor, ha az egész adózási rendszer egy költségelszámolásra, költségelismerésre épül, akkor sem a valóságos adóterhek jönnek ki. Azt hiszem, hogy ezen a területen egy általános adózási fegyel emmel, egy megfelelő szabályozás bevezetésével a valós jövedelmekhez mindkét módszerrel lehetséges közelíteni.
