Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ):
1257 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Eredetileg nem készültem arra, hogy az állampolgári jogon járó juttatásról és az alanyi jogon járó juttatásról nyilatkozzak, illetőleg kifejtsem érveimet, de azt hisze m, érdemes, főként az alkotmánybírósági határozat nyomán, ezt a kérdést érinteni. Olyan meglepő bejelentéssel kezdem, hogy a tervezett törvényi szabályozással bizonyos szociális juttatások és családtámogatási juttatások alanyi jogon fognak járni. Eddig vol t olyan ellátás - ez a családi pótlék volt , amely egyetlen ellátásként működött állampolgári jogon. Elegendő volt, hogy valaki magyar állampolgár, illetőleg ha annak minősítették - mondjuk, a menekült státusba, vagy valami ahhoz hasonló helyzetbe soroltá k , akkor állampolgári jogon megkapta a családi pótlékot. Az alanyi jog, szerény ismereteim szerint, azt jelenti, hogy törvény szabályozza, hogy milyen feltételekkel vagyok én jogosult bizonyos ellátásra. Ha én a törvényi feltételeknek megfelelek, akkor a z esetben ez a juttatás nekem alanyi jogon jár, igényt keletkeztet. Én elmehetek fellebbezésre felső fórumhoz, elmehetek végső fokon bírósághoz, és bíróságnál kikényszeríthetem ezt az ellátást. Tehát nem arról van szó, hogy valaki mérlegelheti, hogy adom, nem adom, hanem arról van szó, hogy ez nekem jár, alanyi jogon jár, igényelhetem. Az alanyi jog és a rászorultság kérdése egymást nem kizáró dolog, hanem arról van szó, hogy a rászorultságot meg lehet normatíve is határozni. Erre történt a jelen törvényjav aslatban kísérlet, és ezt megelőzően az ellátások átalakításánál. A Ház sok vitát folytatott ebben az ügyben; folytatott tavaly tavasszal, az év elején, a szociális igazgatásról, szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat vitája során, amelyet aztán végü l is a kormány visszavont, mert a Gst. került a Ház asztalára; éles viták zajlottak ebben a kérdésben az év első felében. Ezek a viták fellángoltak végül is múlt év decemberében, a családipótlékszabályozási kérdésnél is. Érdemes egy kicsit a társadalmi há tteret megnézni. Mi volt pár évvel ezelőtt - a pár év alatt 2030 évre gondolok. Volt egy átlagbér, volt egy nómenklatúra, ami összenyomta a béreket, mindenki egyenfizetést kapott, kicsi szóródással, és mindenki egyaránt részesült a társadalmi juttatásokbó l. Itt a biztosítási jogviszony még nem játszott szerepet, mert mindenki, aki munkaképes volt, dolgozott. Azóta másfél millióval csökkent a foglalkoztatottak száma. Sőt olyan eset is előfordult - sokan emlékeznek rá , ha valaki nem dolgozott, azt közveszé lyes munkakerülés miatt elítélték. Változott a helyzet; a rendszerváltás után mást kezdtünk építeni, átalakítjuk rendszereinket. Nem hiszem, hogy ellenzéki sorokból is vitatják azt, hogy van egy olyan 10 százalék, 15 százalék, aki a rendszerváltást követőe n magasabb jövedelemre tett szert, a jövedelmek polarizálódtak. Ők már a mezőny tetején helyezkednek el, és ezért az egyenrendszert, az azonos juttatást egy más alapelveken alapuló juttatási rendszerré kell átalakítani. Ez történt meg ennek a jövedelemkorl átnak a bevezetésével. Hadd említsem meg, hogy ennek a felülvizsgálata elkerülhetetlen, mert amíg a természetjogból származtatjuk az emberi jogokat, az emberi szabadságokat, addig a szociális jogok úgynevezett konszenzuális jogok, a társadalom, illetőleg a társadalom gazdasági fejlettsége határozza meg, hogy mit tud az állampolgárainak biztosítani. Illetőleg azt a kérdést szabályozza, hogy mely állampolgárok részesüljenek ezekből a juttatásokból. Erre tettünk mi most kísérletet, hogy valamiféle megoldást ta láljunk erre. A viták után egy évvel, fél évvel, egy alkotmánybírósági döntés birtokában talán higgadtabban tudjuk megközelíteni ezt a kérdést. Mit mondott az Alkotmánybíróság? A jogalkotónak alkotmányos joga van arra, hogy az állampolgári jogon járó jutta tásokat rászorultsági alapú ellátássá alakítsa át. Az alkotmánybírósági döntés sok félreértést okoz a nézők és a hallgatók körében is, mert csak az hangzik el, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztatta a parlament döntéseit. Itt különféle változtatások törté ntek. Egyértelmű a tartalmi változtatás, hogy a honorárium járulékoltatása a biztosítási elvet sérti - ott tartalmilag helyezte hatályon kívül ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság.
