Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
1246 segélyre. Most, miután a megelőző munkaviszony az előfeltételek közül törlésre kerül, úgy nevezzük, hogy alanyi jogon vagy feltételekhez kötötten, jövedelemkorláthoz kötötten kaphatnak gyerekgondozási segé lyt. Tulajdonképpen ugyanilyen változás következik be sajnos a törvénytervezet szerint nem 1996. április 15étől, hanem csak 1999. áprilisától a gyereknevelési támogatásban, mert a törvény nem javasolja, hogy azok, akik jelenleg jogosultak lennének rá és g yereknevelési támogatáson vannak, azokra is érvényes legyen ez a kedvezmény. Az anyasági segély kerül bevezetésre. Hallottunk arról, hogy a közgyógyellátottaknak a köre - igen jelentős költségvetési és társadalombiztosítási támogatással - a jelenlegi számí tások szerint mintegy 300 ezer emberrel bővülhet, a gyerekellátás szabályaiban pedig a fogyatékos gyerekek intézeti gyerekétkeztetésbeli ellátásának normatív kedvezménye is rögzülne. A szűkítések természetesen ennél jóval hosszabb sort tesznek ki, és ezekr ől is őszintén és korrekt módon kell tájékoztatást adni. Megszűnik folyamatosan és fokozatosan, azt is mondhatnánk, hogy ilyen értelemben kihal a gyerekgondozási díj. Hiszen azoknak a gyerekeknek az esetében, akik 1996. április 15e után születnek meg, a g yerekgondozási díjra való jogosultság már nem lesz érvényes. Ugyanilyen szabályok szerint megszűnik, folyamatosan hal ki a várandóssági pótlék, noha helyébe lép az anyasági támogatás, az anyasági segély állampolgári jogon. A törvényben szereplő jövedelemha tár alatt igényelhető állampolgári jogon a gyes. Tehát lesznek olyanok, akik a korábbi szabályok szerint gyerekgondozási segélyre lettek volna jogosultak jövedelemkorlát nélkül, de most a jövedelemkorlát belépésével ők nem igényelhetik ezt az ellátást. Csö kken a korábbi szabályokhoz képest a gyereknevelési támogatás jövedelemhatára. Korábban elég magas volt ez az egy főre jutó jövedelemhatár. Ez az elmúlt időszakban egyszer már csökkent, alacsonyabb szintre került, most tulajdonképpen a családi pótlék, a gy es és a gyereknevelési támogatásra jogosító összeghatárt összehangolta a kormány, tehát ugyanazon összegekről van szó. Egy kivétellel, - és erről majd később, a részletes mondanivalómban szólnék. Tulajdonképpen ezekkel a változtatásokkal kapcsolatban szűkü ltek az egészségbiztosítási pénztár vezetőinek és a népjóléti miniszternek a méltányossági jogosítványai. Van egykét pont azonban, ahol nem indokolható a szűkítés teljes körűen. Erről is szeretnék majd említést tenni. A közgyógyellátás bővítése mellett ne m szabad elhallgatnunk azt, hogy korábban a közgyógyellátási igazolványt alanyi jogon élvezők körében a családtagok is jogosultak voltak - a közgyógyellátási igazolvány szabályai szerint - a gyógyszerek igénybevételére. Ez az általános szabály megszűnik. A z alanyi jogon közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők családtagjai csak abban az esetben válnak az új szabályok szerint maguk is közgyógyellátásra jogosultakká, ha a gyógyszerfogyasztásuk és a családi jövedelem megfelel a közgyógyellátás általános szab ályainak. Erről azért ugyancsak pontosan kell tájékoztatni a közvéleményt. Évente lehet most kétszer emelni az intézményi térítési díjakat, a gyerekintézményekben és a szociális intézményekben. Nem tagadhatjuk, ez valószínűleg arra ad lehetőséget, hogy gya krabban fogják a növekvő költségeknek megfelelően emelni az ellátások díjait. Ez tehát gyakoribb intézményi térítési díjemeléssel járhat. A pontosítások és a részletszabályok természetesen ugyancsak nagyon fontosak, de ezeket nem sorolnám fel ilyen alaposs ággal. Az intézményi térítésre, a gyerekétkeztetés szabályaira, a szociális intézményekben igénybe vehető költőpénzre, a jövedelemszámításra, az önkormányzatok és a kormány közötti anyagi elszámolás szabályaira tér ki - helyesen - a törvény. Részletesen ne m vizsgáltam meg valamennyi kérdést ebben törvénytervezetben. Tulajdonképpen az volt a fő szempont, amikor újra és újra elolvastam a törvényt, ha már a gyerektámogatásokra kevesebb pénzt tud fordítani a kormány, akkor érvényt szereze annak az átmenetileg elfogadott alapelvnek, hogy ezt a kevesebb pénzt átmeneti időben, az alanyi elvet fel nem adva, el tudjuke juttatni a leginkább rászorulóknak. Tehát akkor, amikor módosítunk, ezt az eredeti célkitűzést
