Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
1208 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni. Megadom a szót Puha Sándor képviselő úrnak, Szabad Demokr aták Szövetsége. DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnöknő. Képviselőtársaim! Megpróbálok nagyon rövid lenni a polgári védelmi törvénytervezettel kapcsolatban. Először néhány szót általánosságban próbálnék mondani róla: honnan indult, miért volt sz ükséges ennek a törvénynek a megalkotása. Magyarország politikájában jelentős változás következett be, jelentősen csökkent a háborús veszély, ezért a polgári védelmi feladatoknál jelentős hangsúlyeltolódás történt. Ezt jelenítette meg az 1949es genfi egye zményen alapuló új védelmi koncepció, amit a 27/93as Ogyhatározat tartalmazott. Részben emiatt, részben pedig az önkormányzatiság kiteljesedése, valamint a civil szféra rendvédelmi és fegyveres szervek fölötti kontrolljának kiterjesztése jelentősen megúj ult szervezetet és törvényi szabályozást kíván meg a polgári védelem területén is. (19.20) A Hvt. szerint a polgári védelem a honvédelem körébe tartozik. '90ben kormányrendelet utalta a HMtől a BM irányításába. Itt a tűzoltósággal összevonva működö tt, azonban az Alkotmánybíróság határozatában a polgári védelemre vonatkozó jogszabályokat alkotmányellenesnek minősítette. Az előbb elmondottak miatt szükséges a polgári védelemről szóló törvény mielőbbi megalkotása. Összességében a benyújtott tervezet me gfelel azoknak az elveknek, amelyeket fontosnak tartunk és amelyeket az előzőekben már említettem - új védelmi koncepció, fokozott civil kontroll , valamint annak az elvnek, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, másrészt annak megteremtésében tevékenyen részt kell venniük. Fontos szempont, hogy érvényre jut az alapvető emberi jogok védelme, így a biztonsághoz való jog és a megfelelő adatvédelemmel a személyiségi jogok védelme. A tervezet meghatározza az alapvető polgári védelmi feladatokat, val amint hogy azok ellátásában ki milyen mértékig és milyen formában vesz részt, biztosítja az önkéntesség és a kötelezettség megfelelő arányát. Meghatározza a kormánynak és a belügyminiszternek, valamint a szervezet hivatásos állományának feladatait, a védel mi bizottság, a megyei közgyűlés elnökei s a főpolgármester, valamint a polgármesterek és az egyes polgári szervek, továbbá a polgári védelmi feladatokra kötelezettek szerepét. Részletezi a törvény a polgári védelmi szervezet felépítését, tagolódását orszá gos, területi és helyi szervezetekre, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetekre. Szabályozza a kötelezettek körét és a mentességeket, valamint a szolgálat ellátásának és a szolgálat elrendelésének szabályait. Nagyon fontosnak tartjuk az adatszolgáltatás és az adatkezelés szabályozását, amelyben megteremtődnek az előbb említett jogi garanciák, amelyek biztosítják a személyes adatok védelmét. A finanszírozás a működőképesség egyik legfontosabb kérdése. Fontos, ho gy ezek fedezetét az Országgyűlés a BMfejezetben biztosítja. Lényegesnek tartjuk itt, hogy például a lakosság riasztását szolgáló berendezések telepítési, fejlesztési, karbantartási és működési költségei is itt legyenek biztosítva. A szolgálati, tűzvédelm i és a polgári védelmi törvény fontos láncszem az úgynevezett rendvédelmi szervek működésének szabályozásában. Lényegesnek tartanánk ebben a sorban egy katasztrófavédelmi törvény mielőbbi megalkotását is. Néhány gondolatot a finanszírozással kapcsolatosan szeretnék elmondani. Módosításainkban igyekeztünk elérni, hogy a központi költségvetés biztosítsa a hivatásos szervezet működését és az előbb említett riasztási rendszer egységes működését. Ehhez forrásokat
