Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
1206 magyar királyi honvédelmi miniszter 1917 áprilisában kiadott rendele tével intézkedett a légi figyelő és riasztó szolgálat létrehozásáról, a légijárműelhárító szolgálat megszervezéséről. Ezzel megkezdődött a magyar polgári védelem elődszervezeteinek megteremtése. Nagyrészt a magyar polgári védelem fejlődésének és fejleszté sének köszönhető az a tény, hogy Magyarországon a második világháborúban a többi európai országhoz viszonyítva aránylag kevesebb volt a lakosság vesztesége. A magyar polgári védelmet és elődszervezeteit több alkalommal szervezték át. Azonban a világviszony latban is jó megítélésű szervezet tevékenységét sokszor jellemezte a pénztelenség és a kiszolgáltatottság. Később, az atomháború lehetőségére figyelemmel új helyzet alakult ki. A honvédséggel egybemosott szervezettel nem tudtak mit kezdeni, az elért eredmé nyeket nem lehetett megfelelő szinten tartani. A magyar polgári védelem számára a fellendülés lehetőségét jelentette a hazánk által 1989ben ratifikált és kihirdetett 1949. évi genfi egyezmények két jegyzőkönyve, amely kimondja a polgári védelem humanitári us jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, valamint a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását. Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltást követően a magyar polgári védelem ismételten a Belügyminisztérium alárendeltségébe került, és további éveknek kellett eltelni, míg hivatásos szervezete ismét elnyerte önállóságát. A polgári védelem mint a honvédelem rendszerében megvalósuló intézkedési és feladatren dszer és mint rendvédelmi szervezet is több, mint 60 éves fennállása óta napjainkban kapta, illetve kapja meg azt a lehetőséget, hogy törvényben szabályozza feladatait. (19.10) A polgári védelem intézmény- és feladatrendszerének kialakítá sa, annak működése az állam és ezen belül minden állampolgár érdeke, akkor is, ha ez az érdek nehezen ismerhető fel. A polgári védelem tevékenysége, szükségessége a munkavédelemhez hasonlítható. A dolgozók védőeszközzel történő ellátására kényszerített mun káltatók egyrészt vonakodva költenek ilyen eszközökre, másrészt a védőeszköz viselésére kötelezett dolgozó nehezen viseli el, hogy acélbetétes lábbelit kell hordania könnyű utcai cipő helyett. Amikor azonban a védőeszköz menti meg a dolgozó lábát a maradan dó sérüléstől és a munkáltatót a baleseti ellátás fizetésétől, mindkét fél elismeri a védőeszköz szükségességét. A polgári védelem mint komplex feladat- és intézkedési rendszer adott helyzetben emberek százai, ezrei, tízezrei életének megóvását, a nemzeti javak és értékek megmentését célozza. A polgári védelmi törvény tervezete megalkotásánál számtalan kérdésre kellett válaszolni. A törvénytervezet arra épül, hogy a polgári védelem feladata a honvédelem rendszerében, annak részeként valósul meg. A kiindulás helyes, hiszen a honvédelmi törvény szabályozása egyértelmű; azonban a honvédelmi törvénynek nem volt célja a polgári védelem összes tevékenységének szabályozása, így az a szükség- és a rendkívüli állapot idején és az arra történő felkészülés érdekében ta rtalmaz csak szabályozást. Hiba volna azonban, ha a polgári védelmi feladat- és intézményrendszert - az elmúlt 30 év rossz gyakorlatához hasonlóan - a fegyveres összeütközések és az azokra történő felkészítés feladataira korlátoznánk. Azonban az is hiba vo lna, ha azt csak a katasztrófákkal kapcsolatos feladatokkal egészítenénk ki. A polgári lakosságra és adott esetben az életben maradáshoz szükséges anyagi javakra számtalan veszély leselkedik, amelyeket polgári védelmi szempontból veszélyhelyzetnek nevezünk , és amelyek bekövetkezése nem idéz elő feltétlenül katasztrófát, de felkészítetlen állampolgárok halálát és jelentős anyagi károkat okozhat. Egy sztrájk, terrorcselekmény, ivóvízszennyezés, veszélyesanyagszállítmány balesete nem nevezhető katasztrófának, nem kell szükség- vagy rendkívüli állapotot kihirdetni, de a veszélyhelyzet felszámolása helyi védelmi bizottság és akár több település szokásostól eltérő polgári védelmi tevékenységét igényli.
