Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális bizottság előadója:
1184 ezért a Nemzeti Kulturális Alap tevékenységében további előrelépésre c sak a források bővülése esetén van lehetőség. Ismeretes, hogy a Nemzeti Kulturális Alap fő bevételi forrása az úgynevezett kulturális járulék. Ennek a járuléknak a kivetési alapját a hivatkozott törvénynek megfelelően a kulturális jellegű áruk és szolgálta tások alkotják, az adóalanyok az előállítók, illetőleg forgalmazók. A törvényt születésétől fogva bírálják amiatt, hogy ez az adó jellegű járulék kizárólag a kultúra előállítóit és fogyasztóit sújtja, vagyis a kultúra voltaképpen önadóztatással finanszíroz za és tartja el saját magát. Éppen ezért tesz most a kormány javaslatot a járulékalap bővítésére, arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap forrásainak növelése a kulturális járulékoltatás körébe bevont áruk és szolgáltatások körének bővülésével történjék meg. E bővítés céljából a járulékot javasoljuk a kultúra valamely ágával érintkező néhány iparcikkre és szolgáltatásra kiterjeszteni, így például a televíziókészülékekre, fénymásoló készülékekre, rádiókészülékekre, lemezjátszókra és így tovább. A javaslat mente sítené a járulékfizetés alól a hivatalos zsűrik által minősített egyedi képző- és iparművészeti alkotásokat, valamint mindazokat a szerzői jogvédelem alatt álló műveket, amelyeket az eredeti szerző értékesít, valamint az előadóművészeti tevékenységet. A tö rvény módosítására néhány más javaslatot is előterjeszt a kormány. Mindenekelőtt rendezni kívánja a Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságának státuszát. Azt javasoljuk, hogy a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága váljon a tárca által felügyelt önálló költség vetési szervvé. Az eddigi hároméves működés, az eddigi hároméves gyakorlat során ugyanis egyértelművé vált, hogy az igazgatóság nem lát el igazgatási feladatokat - mármint közigazgatási feladatokat , a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz való tartoz ása teljesen formális. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, politikai szempontból is jelentősége van annak, hogy a Nemzeti Kulturális Alap ténylegesen, szervezetileg különálló formában működjék. Az eredeti törvény hiányossága volt, hogy nem tette lehetővé a kultúrá val és művészetekkel kapcsolatos tudományos kutatások támogatását. A most benyújtott törvényjavaslat ennek pótlásáról kíván gondoskodni. Végezetül engedjék meg, hogy megjegyezzem: a törvényjavaslat előkészítése során a kulturális és művészeti területet rep rezentáló érdekképviseleti szervezetekkel szóban, írásban előzetesen, az államigazgatási egyeztetés során, valamint azt követően is számos megbeszélést folytattunk. A szervezetek többsége egyetértését fejezte ki, és üdvözölte a kulturális járulék körének kiszélesítését. A törvényjavaslat benyújtott szövege - mérlegelve az említett szervezetek által tett javaslatokat - számos pontban tükrözi véleményüket, észrevételeiket. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy előterjesztésünk alapján a módosítási javaslatot szíveskedjék elfogadni. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót dr. Schiffer Jánosnak, a kulturális bizottság előadójának. DR. SCHIFFER JÁNOS , a kulturális bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Há z! A kulturális bizottság támogatta a javaslatot - mint ahogy támogatta 1993ban is, amikor maga az alapjavaslat került vitára, illetve elfogadásra. Támogatta, mert úgy érezte, jelentős kultúrpolitikai intézkedésről van szó, ami átláthatóvá, nyilvánossá és demokratikussá teszi a kultúra támogatásának rendszerét. (17.20) Két év telt el azóta, látszik a működés, a működés mechanizmusa, hogy hol vannak problémák, és látszanak azok az alapgondok, amelyek már '93ban is megfogalmazódtak.
