Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
1185 1993ban az alapnak öt forrást jelölte meg a törvény: a költségvetési járulékot, a kulturális járulékot, a szerzői jogi bírságok összegét, a privatizációból származó bevételt, a segélyeket vagy támogatásokat, amelyek külföldről származnak, illetve a magáns zemélyek adományait. Az alap bevételei az elmúlt két évben nem igazán nagy intenzitással növekedtek, nem nagyon érték el az infláció mértékét. Ugyanakkor viszont nagyon nagy mértékben növekedett a pályázók száma, ami 1995ben már több mint 11 ezer. A járul ékoltatás rendszere az alap fő forrása; egy kultúrában jártas ember úgy fogalmazott, hogy ez a münchhauseni terv, amikor a saját hajunknál fogva próbáljuk kiemelni magunkat egy helyzetből, ez az önjárulékoltatás rendszere, amely jellemző volt vagy jellemző a Kulturális Alapra; azaz a kultúra járulékot fizet, és ebből támogatja vagy saját magát, vagy más kulturális mozgalmakat, tevékenységeket. Így az történt, hogy egymás zsebében kutogattak a különböző kulturális területek, ugyanakkor egy vita is kialakult, hogy a járulékot befizetők mindig azt szerették volna és azt szeretnék, hogy amit ők befizetnek, az a terület kapjon vissza, ugyanakkor viszont nem érvényesül az a másik elv, amelyik alapja volt a rendszer kidolgozásának, hogy legyen egy szolidaritás a ku ltúra különböző területeinél, amelyik képes többet befizetni, az támogassa azokat az ágazatokat, ahol kevesebb a megjelenő pénz. A mostani rendszer - összhangban a tavaly megfogalmazott 12 pontos tervvel - kibővíti a járulékoltatást és nemcsak a kultúra sa ját magát, hanem a kultúrával érintkező olyan területeket von be, amelyek egyik részből élnek a kultúrával, akár a videót, akár a filmet vagy a nyomtatást említem, vagy amelyek kulturális termékeket forgalmaznak más formában. Ez azt jelenti, hogy jelentőse n kibővül az önjárulékoltatás rendszere, amelynek persze két hatása is van, amennyiben a gazdaság jól működik, akkor sok televíziót, sok számítógépet, sok műsoros videokazettát vesznek, ettől növekszik a Kulturális Alap bevétele, amennyiben a gazdaság gyen gébben muzsikál, akkor nyilvánvalóan kevesebb pénze lesz a polgároknak arra, hogy ilyen nagy értékű eszközöket vegyenek. Ennek ellenére ma prognosztizálható, hogy ebben az évben az elfogadás után 500800 millióval növekszik a Kulturális Alap bevételeinek ö sszege, és megváltoztatja azt a rendszert, amit már említettem, hogy a kultúra különböző ágazatai egymás zsebébe nyúlkálnak. A javaslat másik jelentős módosítása, ahogy államtitkár úr is említette, hogy önálló szervként akarja létrehozni az alap igazgatósá gát, ezzel is távolabb helyezné a minisztériumtól, ezzel is jobban érvényesül az a modell, ami az alap létrehozásának a kiindulópontja volt, amely a szakmára bízza a támogatások odaítélését, és amiben csak közvetítő szerepe van a fenntartó ágazati miniszté riumnak. Bizottságunk, mint említettem, támogatta, kérném én is a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Először Molnár Péternek, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Kovács Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Röviden szeretném a Szab ad Demokraták Szövetsége részéről támogatásunkról biztosítani ezt a törvényjavaslatot, illetve mivel azt gondolom, ez nyilvánvaló, csak pár mondatban az elhangzottakat kiegészíteni. Én is azt hiszem, hogy a Nemzeti Kulturális Alap létrejöttével egy olyan f ontos új vagy a régihez képest megújult intézménye jött létre '93ban a kultúra finanszírozásának, amit most az elmúlt időszak tapasztalatai és a változó helyzet alapján indokolt továbbfejleszteni és kiterjeszteni, erősíteni azokat a forrásokat, amelyekből a Nemzeti Kulturális Alap a különféle kulturális kezdeményezéseket, produkciókat támogatni tudja.
