Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
113 hogy a ma hatályban lévő törvény 1. §ának a) és b) pontjában megjelölt nyilvántartások adatait az alkotmány 61. §a szempontjából tekinti közérdekűnek, és ebből kiindulva mondja ki alkotmányellenesnek a nyilvántartások feltétlen titkosságát. Ebből a szempontból tehát nemcsak vagy nem elsősorban a nyilvántartásban szereplő személyek adatai minősülnek közérdekűnek, hanem az a cél is, hogy a közelmúlt államszervezetének működése megism erhető legyen. A nyilvánosságot olyan vonatkozásban kívánja lehetővé tenni, hogy ezekben az anyagokban is lehetővé váljon a tudományos kutatás, és ilyen módon érvényesülhessen a közérdekű adatok nyilvánossága. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartások adatt artalmával kapcsolatban a titokvédelmi törvény alapján most államtitokká minősített adatokon kívül a nyilvánosság korlátozásának csak az azokban szereplő személyes adatok tekintetében van jogosultsága, az alkotmányellenesnek minősített feltétlen titkosság és teljes nyilvánosság között alkotmányos megoldást a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok alkalmazásával lehet biztosítani. E szabályok szerint ugyanis személyes adatot nyilvánosságra hozni, illetőleg továbbítani csak az érintett hozzájárulásáva l vagy törvényes felhatalmazása alapján lehet. A tervezet meghatározza azokat az eseteket és feltételeket, amikor az adat nyilvánosságra hozható vagy valakinek megmutatható. Minden más esetben, hacsak az érintett a közléshez hozzá nem járul, az adatok véde lmét biztosítani kell. A következő kérdéskör, amelyet az Alkotmánybíróság említ és amellyel kapcsolatban álláspontot fogalmaz meg, az információs önrendelkezési jog biztosításának a kérdésköre. Az Alkotmánybíróság döntését a következőképpen indokolja: az a lkotmány 59. §ában biztosított információs önrendelkezési jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatának feltárásáról és felhasználásáról, alkotmányos joga van mindenkinek ahhoz, hogy adatait megismerhesse és rendelkezhessen vele. Ezze l kapcsolatban az előző törvény nem adott eligazítást, illetve a vonatkozó törvényi szabályok az önrendelkezési jog gyakorlását korábban nem tették lehetővé, az Alkotmánybíróság pedig e tekintetben ezt a helyzetet alkotmányellenesnek minősítette. Az inform ációs önrendelkezési jog magában foglalja az adatok törlésére való jogosultságot is. Ez számos esetben a vizsgálat eredményességét hiúsítaná meg, hiszen a törölt vagy törlendő adatokban találhatóak azok az információk, amelyek alapján valakinek az ügynöki tevékenységét rekonstruálni lehetne, illetőleg az annak bizonyításához meghallgatni szükséges tanúk személye is csak ezekből a dokumentumokból tudható meg. Ennek a problémának a feloldására a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy az érintett személyek csak a törvényben meghatározott ellenőrzés befejezését követően, tehát 2000. június 30át követően gyakorolhassák a törlési jogukat; a betekintési jogukat természetesen nem, a törlési jogukat. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a vizsgálat nem korlátozódha t a Belügyminisztériumban, illetőleg a Honvédelmi Minisztériumban őrzött információkra, hanem azt minden lehetséges adatra ki kell terjeszteni. Ennek megfelelően a vizsgálatba a ma is működő nemzetbiztonsági szolgálatok irattárait is be kell vonni. A törvé nyjavaslat olyan szabályozást tartalmaz, amely szerint a törvény hatálya kiterjed minden olyan nyilvántartásra, amely a vizsgálattal érintett és a törvény hatálya alá tartozó adatokat tartalmazza, függetlenül attól, hogy az mely szerv kezelésében van; ugya nakkor a vizsgálatot végző személyek részére a nyilvántartásokba és az adatállományokba történő korlátlan betekintési jogot csak a Belügyminisztériumban és az e törvénnyel létrehozni szándékolt történeti hivatalban javasolja lehetővé tenni, míg a nemzetbiz tonsági szolgálatokat adatszolgáltatás teljesítésére kötelezné. Emellett a törvényjavaslat kiterjeszti a vizsgálatot végző bizottság részére az adatigénylés jogát bármilyen olyan nyilvántartásra, amely a törvény hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozóa n bármilyen adatot tartalmazhat. Lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy a vizsgálat alá vont személyek és a tanúk személyazonosító és lakcímadatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából átvehessék. Említettem, hogy történeti hivata l létrehozását tervezzük, illetve ennek létrehozására teszünk javaslatot. Arról van szó ugyanis, hogy a Belügyminisztériumnak az egykori III/III.
