Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
112 Azok közül a kérdéskörök közül, amelyeket szabályoznunk kell, szeretnék néhá nyat kiemelni. Az első kérdéskör ezek közül az átvilágítandó személyek köre. A hatályos szabályozásnak az a lényege, hogy a törvényben felsorolt, a jogállamban közhatalmat gyakorló, vagy a politikai közéletben résztvevő személyek arra vonatkozó adatait, ho gy korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, vagy olyan szerv tagjai voltak, amely korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott, nyilvánosságra kell hozni, feltéve, ha nem mondanak le erről a funkciójukról vagy megbí zatásukról. Az Alkotmánybíróság a törvényt bírálva ezen kérdéskörrel kapcsolatban ugyanakkor azt mondta, hogy a törvény 2. §a az, amely felsorolja, hogy kikre vonatkozik a törvény. Közérdekű és személyes adatok elhatárolására nem alkalmazza következetesen ugyanazt az ismérvet, és ez az azonos ismérveknek megfelelő személyi köröket tekintve, az ellenőrzés hatálya alá eső, illetve attól mentes csoportok között alkotmányellenes megkülönböztetésre vezet. Ennek a diszkriminációnak a kiküszöbölésére a törvényhoz ónak egységes mércét kell alkalmaznia, természetesen saját magának kell meghatároznia ezt az egységes ismérvrendszert, és ezt kell következetesen érvényesítenie akkor, amikor meghatározza azt a személyi kört, amelyre a törvény hatálya kiterjed. A lényeg te hát az egységes alkotmányos ismérv alkalmazása. Ebből az következik, hogy annak a személyi körnek a megállapítása, amelyre a hatály kiterjed, politikai döntést igényel. Az Alkotmánybíróság nem mondja azt, hogy szűkíteni kell az átvilágítandók körét, és nem mondja azt sem, hogy tágítani kell az átvilágítandók körét, ezt a törvényhozóra bízza. Egyet mond csak: ezt egységes ismérvek alapján kell megállapítani. Ebből következik véleményem szerint, hogy arra kell javaslatot tenni, hogy az átvilágítandók köre szű küljöne le az állami közhatalmi szférára, és utána el kell dönteni, hogy ezen belül milyen körre terjedjen ki, vagy a politikai közélet társadalmi szereplőire is kiterjedjen, tehát egy sokkal szélesebb kört öleljen fel. (10.40) A törvényjavaslat, amely mo st önök előtt fekszik, nem javasolja a törvény hatályát a nem állami szférára kiterjeszteni. Ennek az az alapvető indoka, hogy e téren nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen az egységes alkotmányos ismérv alkalmazása. Ugyanis azok a csoportok, személyek, akik nek a politikai, közéleti súlya, szerepe megközelítően azonos, alapfunkciójukat tekintve gyökeresen eltérő rendeltetésűek; például pártok, szakszervezetek, egyházak, munkaadói és szakmai érdekképviseletek. Ezért csak mérlegelés alapján lehetne eldönteni, h ogy mely csoportjuk esetén indokolt, hogy a törvény hatálya alá tartozzanak, ez pedig nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatában írt követelményeknek. A sajtó esetében pedig gyakorlatilag megoldhatatlan feladat eldönteni, hogy konkrét esetekben hol hú zható meg ez a bizonyos határvonal. Ha maradunk az állami szférán belül, akkor az itt átvilágítandóak körének meghatározásakor azt javasoljuk, hogy a törvény hatálya csak a közhatalmat gyakorlók körére terjedjen ki, mert ez az a személyi kör, amelynek a le gnagyobb hatása van a jogállam kialakítására és működtetésére. Ennek érdekében egységes szempontként azt a kritériumot javasoljuk felállítani, hogy a törvény hatálya azokra a személyekre terjedjen ki, akik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt es kütételre kötelezettek. Ezzel megítélésünk szerint egy olyan egységes alkotmányos ismérvet tudtunk vagy tudunk meghatározni, amely mentes minden szubjektív elemtől. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan említettem az előbb, ez a kör bővíthető és szűkíthető eg yaránt. A lényeg az egységes ismérvek alkalmazása. Ez az egyik olyan pontja ennek az előterjesztésnek, amelyről igen nagy vita fog folyni, hiszen annak idején, amikor az eredeti törvényt elfogadtuk, szintén meglehetősen nagy vita folyt ebben a kérdésben. E zt a vitát segítheti az Alkotmánybíróság álláspontja, amelyben útmutatást adott a parlament, a törvényhozás részére ebben a kérdéskörben. A következő témakör, amelyről szeretnék beszélni, a nyilvántartásban szereplő adatok közérdekű jellege. Ezzel kapcsola tban is az Alkotmánybíróság leszögezi a saját álláspontját. Ez azt mondja,
