Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ZWACK PÉTER (független):
1107 már semmilyen kormányzatnak, parlamentnek arra, hogy erről valamilyen módon eltérítse az állampolgárokat. Azt hiszem, ha most közvéleménykutatást tartunk a képviselők körében, akkor nagyjából azzal értenénk egyet, hogy egy olyan országban szeretnénk élni és egy olyan országot szeretnénk építeni, ahol az állampolgárok jogkövetők, ahol a központi költségvetés az általa besz edendő jövedelmeket majdnem teljes egészében beszedi, viszont ezek nem túl magasak éppen azért, mert az adófizető polgárok nem próbálják az adójukat eltitkolni. Olyan országban szeretnénk élni, ahol ha egy bíróságra megyek, tudom, hogy záros határidőn belü l elintéződik az ügyem, és olyan országban szeretnék élni, ahol az én sikeremet nem az határozza meg, hogy hogyan bújkálok a jogszabályok között. Nagyon remélem, hogy ez a parlamenti vitanap is segít bennünket abban, hogy ezt a kérdést áttekintsük és valam ilyen kézzelfogható eredményt érjünk el. Ha nem sikerül, javaslom, mindenki kezdjen el tanulni délolaszul. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzék padsoraiból.) (11.10) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Zwack Péter, fü ggetlen képviselő. Megadom a szót Zwack Péter képviselő úrnak. ZWACK PÉTER (független) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy tisztelettel köszönetet mondjak az Országgyűlés elnökének és minden képviselőtársamnak, a kik támogatták azt a kezdeményezésemet, hogy ez a vitanap ma létrejöjjön. Az idő sürget, az ellenőrizhetetlen gazdasági szféra terjedelme rohamosan nő. Minden késedelem szűkíti a kormány cselekvési terét. Európai integrációs törekvése megítélésénél egyre i nkább a konkrétumok vizsgálata kerül előtérbe, és ezek között az instabilitást növelő feketegazdaság terjedelme igen fontos tényezőként szerepel. A valódi működőtőke, amely a tényleges beruházások szándékával jön Magyarországra, gyakran megretten, amikor l átja egyes nagy hazai tőketulajdonosok megengedhetetlen közteherviselési morálját, érzékeli bizonyos kulcsfontosságú nyilvántartási rendszerek működésképtelenségét, és kalkulál a becsületes vállalkozásokat sújtó magas terhekkel, és nem ritkán hátat fordít az országnak, mert reménytelennek látja a versenyt a nem adózó, csempészárut forgalmazó és korrupcióra alapozó konkurenciával. A gazdasági válságfolyamatoktól, majd a terápiának szánt stabilizációs intézkedésektől meggyötört magyar társadalom becsületes tö bbsége egyre nagyobb elkeseredéssel látja, hogy a nagybani illegális jövedelemszerzés, a joggal való folyamatos visszaélés és a korrupcióval szerzett vagyoni pozíció bitorlása jelentős mértékben megtorlatlan marad. Az államhatalom szervezeti rendszeréből m inden vitathatatlan erőfeszítés ellenére is hiányzik az összehangoltság mind a megelőzés, mind a felelősségre vonás tekintetében. Ennek a mai vitanapnak több, egyértelműen meghatározható célja van. Első célom - és talán a legfontosabb - az volt, hogy mi ké pviselők, ne csak beszéljünk a problémáról, mint eddig, hanem mondjunk is valamit az állampolgároknak, akik bizalmából a törvényhozó testületbe bekerültünk. Ennek keretében döntő jelentőségűnek tartom, hogy mind a parlament, mind a kormány nyilvánítsa ki t ántoríthatatlan eltökéltségét a feketegazdaság visszaszorítása érdekében folytatott harc megalkuvás nélküli - és aláhúznám: megalkuvás nélküli - megvívása mellett. Ez az utolsó pillanat arra, hogy elhitessük a magyar emberekkel: törvényhozásunk és végrehaj tó hatalmunk nem cinkosa a közteherviselésből kibújó törvényszegő csoportoknak. Ugyanis a kialakult helyzetben egyre inkább érződött a közvéleményben egy olyan tendencia, miszerint a politikai elit nem is akarja visszaszorítani a feketegazdaság térhódításá t.
