Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
69 pedig pont a gyakorlati képzés kellene ebben a piacgazdaságra való áttérés időszakában. A tisztelt kormányza t azonban ebben sem tudott koncepciót kialakítani az elmúlt másfél év alatt. Nagyon szomorúan állapítjuk meg, hogy ilyen koncepció nélküli a kormányzat. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ország gyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Rubovszky György frakcióvezetőhelyettes úr, Kereszténydemokrata Néppárt "Az alkotmány és az Országgyűlés kapcsolata" címmel. Megadom a szót. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : Köszönöm a szót, tiszt elt elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés ebben a ciklusban túl van a harmadik rendes ülésszakán és számtalan jogszabályt alkotott kisebbnagyobb sikerrel. Rendkívüli ügynek szántam a mai felszólalást, bár meg kell mondanom, hogy ezen a téren valami lyen probléma merülhet fel, mert az alkotmányba ütköző jogszabályalkotás sajnos már nem is minősül annyira rendkívülinek ebben a Házban, mint ahogy az a Házszabályunk írott szabályaiból kiolvasható lenne. (9.10) Az elmúlt hat esztendőben alkotmánymódosítás okkal végre sikerült elérni azt, hogy Magyarországot felemelt fővel jogállamnak nevezhetjük, megkövetelhetjük minden állampolgártól és mindenkitől, aki az ország területén van, hogy törvényeinket betartsa. Ugyanezt a magas szintet szeretném igényként az Or szággyűlés elé is állítani. Az Országgyűlés által alkotott jogszabályok nemcsak az állampolgárokra, a jogi és természetes személyekre vonatkoznak, hanem igenis, tisztelt Ház, ez reánk is vonatkozik, és nekünk is minimális feltételként kellene szabnunk azt, hogy az alkotmányt betartjuk minden egyes jogszabályunk megalkotása során. Erre az alkotmány számtalan lehetőséget biztosít, legalábbis a kontrollra: az igazságügyminiszter úr előzetes normakontrollja, amely az előterjesztésekkel kapcsolatos kötelezettsé get jelent, a megszületett törvényeknek a köztársasági elnök úr által való ellenjegyzése, és legvégső fokon pedig az Alkotmánybíróság. Ezek a kontrollok sajnos nem minden esetben és nem jól működnek. Amikor a költségvetési csomagot a kormány a tisztelt Ház elé terjesztette, a miniszterelnök úr elmondta, hogy a költségvetési csomag előterjesztése előtt alkotmányjogászokat kértek fel annak érdekében, hogy az esetleges alkotmánysértések előre kiküszöbölhetők legyenek. Ezen a téren a miniszterelnök úr két nagy hibát követett el. Az egyik hiba az, hogyha kapott ő ilyen előzetes szakvéleményt, akkor ezt eltitkolta a kormánytagok elől. Ha viszont megkapták ezt a kormánytagok, akkor a miniszterelnök úrnak az róható fel, hogy a kormánytagokat nem ellenőrizte ezeknek az előzetes normakontrolloknak a végrehajtása terén. Tisztelt Országgyűlés! A három ciklus alatt számtalan esetben szembesültünk azzal, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvények kijavítására adott határidőt az Országgyűlés sorozatosan elkéste előterjesztések hiányában. Számtalan esetben - és ilyen példa van most a Ház előtt, és ennek a részleteire nem kívánok kitérni, mert napirenden lévő témáról van szó - az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatának rendelkező részébe ütközik az előterjeszt és, illetve a határozat indokolásából kiolvasható, hogy a kormány által megtett előterjesztés nem fogja kiállni az alkotmányossági próbát. Ez rendkívül hátrányos és azért furcsa, mert az ellenzék soraiból egykét esetben kísérlet történt arra, hogy ezeket az alkotmányos mulasztásokat megpróbáljuk kiküszöbölni. Az ellenzék másfél évvel ezelőtt arra vállalt kötelezettséget, hogy konstruktív magatartásával fog segíteni a törvényalkotásban. Erre nagyon sok esetben nem kapott lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! Itt a Házban voltak olyan problémák, hogy az ellenzéki sorokból előterjesztett módosító indítványnak gátat vetettek, majd szó szerint ugyanaz a módosító indítvány
