Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke:
50 Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most soro n következik az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája . Az előterjesztést H/1858. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először megadom a szót dr. Hack Péternek, az alkotmányügyi bizo ttság elnökének, a napirendi pont előadójának. DR. HACK PÉTER , az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény értelmében az Országgyűlés illeté kes bizottsága - a jelenlegi helyzetben az alkotmány- és igazságügyi bizottság - jogosult és köteles népi kezdeményezés, illetőleg népszavazásra irányuló kezdeményezés ügyében határozati javaslatot terjeszteni a tisztelt Ház elé. Ennek a kötelességemnek te szek eleget, amikor a H/1858. számú javaslatot az Országgyűlés elé terjesztem. A javaslat indokaként szeretnék néhány szót elmondani, hiszen nem az első olyan határozati javaslatot vagyunk kénytelenek az elmúlt időben az Országgyűlés elé terjeszteni, amely javaslat elutasítja a népszavazási kezdeményezést. Ebben az esetben amikor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága megvizsgálta a kezdeményezést, először abban a kérdésben kellett hogy állást foglaljon: a kezdeményezés a népszavazásról és népi kezdeménye zésről szóló törvény IV. § (2) bekezdésében meghatározott döntéshozatal céljából kiírandó népszavazás lennee vagy sem. A bizottság a lefolytatott vita eredményeként egyhangú döntéssel úgy foglalt állást, hogy a kezdeményezés nem minősülhet döntéshozatal c éljából kiírandó népszavazásnak, hiszen a döntéshozatal céljából kiírandó népszavazás eredménye kötelezi az Országgyűlést. Márpedig az köztudott a tisztelt Ház előtt, hogy jelen pillanatban a NATOhoz való csatlakozás csak valamennyi parlamenti párt progra mjában szereplő követelmény, de ennek a csatlakozásnak a feltételei még nem adottak. És bár azt hiszem, ebben a teremben mindenki bízik abban, hogy még ezen országgyűlési ciklus keretében sor kerülhet a NATOcsatlakozásra, de erre senki sem - a magyar korm ány sem, a Magyar Országgyűlés sem - vállalhat garanciát. Tehát amikor számba vettük azokat a lehetőségeket, hogy a népszavazás eredményeként milyen döntések születhetnek és ezek a döntések mire kötelezhetik az Országgyűlést, azt kellett látnunk, hogy olya n kötelezettséget is támaszthat ez a népszavazás - ha döntéshozatal céljából kiírandó népszavazásnak minősítjük , amely kötelezettséget a legnagyobb jóindulattal sem tudja teljesíteni a tisztelt Ház. Ezért a bizottság egyhangú állásfoglalása úgy szólt, ho gy "A kezdeményezés csakis a törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott véleménynyilvánító népszavazás kiírására irányulhat." Ez derül ki magából a kezdeményezés szövegéből is. Tehát a kezdeményezés véleménynyilvánító népszavazásnak minősül a bizottság eg yhangú véleménye szerint. A népszavazásról szóló törvény értelmében ez a döntés azzal a konzekvenciával jár, hogy az Országgyűlésnek kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendelkezésre álló benyújtott aláírások alapján kiírjae a népszavazást 3 hó napon belüli időpontra vagy sem. Tájékoztatnom kell a tisztelt Házat, hogy az alkotmányügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen utóbbi kérdésben - nevezetesen, hogy indokolte a népszavazás kiírása, szükségese, megvannake a népszavazás kiírásának a megfe lelő feltételei vagy sem - úgy ítéltük meg, hogy nem az alkotmányügyi bizottság a kompetens, hanem felkértünk két illetékes bizottságot, az Országgyűlés honvédelmi bizottságát, valamint az Országgyűlés külügyi bizottságát, hogy foglaljanak állást abban a k érdésben, nyilvánítsanak véleményt abban a kérdésben, hogy a bizottság elutasító vagy a kiírást lehetővé tevő javaslatot terjesszene az Országgyűlés elé.
