Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke:
51 Az utánam szóló bizottsági előadók nyilván ismertetni fogják bizottságaik véleményét. Ehhez az tartoz ik hozzá, hogy minket úgy tájékoztattak, hogy mindkét bizottság a népszavazás kiírását elutasító állásfoglalás mellett döntött. Ennek a mi megközelítésünk szerint a legfontosabb indoka az, hogy a népszavazás kiírása nem időszerű, mert ebben a kérdésben a M agyar Köztársaság jelenleg nincsen döntési helyzetben. Azért tartom fontosnak hangsúlyozni ezt az elemet, mert a határozati javaslatunk, amit a tisztelt Ház elfogadására ajánlunk, egyértelműen leszögezi, hogy úgy ítéljük meg: a NATOhoz csatlakozás kérdésé ben népszavazásnak kell döntenie. Meg kell jegyeznem, hogy ezt tartalmazza a kormányprogram is, és meg kell jegyeznem: valamennyi parlamenti párt e mellett voksolt a bizottsági szavazás során. Egyetértés volt tehát abban a kérdésben, hogy a csatlakozási dö ntéshez szükséges pontos feltételek megismerését követően a Magyar Köztársaság NATOhoz való csatlakozásának kérdésében népszavazást kell elrendelni. De ezt csak akkor tehetjük meg, ha a csatlakozás pontos feltételeit megismerhetjük. (19.30) Tisztemnek tar tom tájékoztatni a tisztelt Házat arról is, hogy a bizottságnak számolnia kellett és az Országgyűlésnek is számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogyha kiírjuk a népszavazást most, amikor a döntéshez szükséges pontos feltételek ismeretében nem vagyunk, akko r ebben a kérdésben a népszavazás kiírásától számított két éven belül újra népszavazást kiírni nem lehet. Tehát a népszavazási törvény nem teszi lehetővé, hogy ugyanabban a kérdésben két éven belül népszavazás újra kiírásra kerüljön. Ezért azt a kockázatot is mérlegelni kellett, hogy esetleg márciusra kiírt népszavazás sikertelensége vagy eredménytelensége esetén két éven belül nem nyílik lehetőség arra, hogy ugyanebben a kérdésben újra népszavazással döntsenek már akkor a választópolgárok, amikor a döntésh ez szükséges ismeretekkel rendelkeznek. Meggyőződésem szerint valamennyi bizottság - amely mérlegelte ezt a kérdést - ezt a szempontot is figyelembe vette, amikor azt javasolja a tisztelt Háznak, hogy az Országgyűlés elnökéhez eljuttatott kezdeményezés ügy ében ne írja ki a népszavazást, de ebben az országgyűlési határozatban az Országgyűlés jelentse ki, hogy kötelezettségének tekinti, hogy amikor a döntés feltételei adottak, akkor a népszavazást kiírja, és a népszavazás fogja eldönteni érdemben a NATOhoz c satlakozás kérdését. Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra is, hogy a bizottsági ülésen immár többedszer vetődött fel az, hogy az 1989ben megszületett és azóta érdemben nem módosított törvény rendelkezései nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után, ezért indokolt, hogy februárban hatpárti tárgyalások keretében induljon meg egy törvényelőkészítő munka annak érdekében, hogy a következő ülésszak - tehát az 1996 tavaszi ülésszak - alatt a népszavazási törvény hibáit, hiányosságait kiküszöbölhessük . Tájékoztatnom kell a Házat arról is, hogy az alkotmányügyi bizottság részéről is megfogalmazódott az a kritika, hogy a népszavazási törvény nem egyértelmű megfogalmazásai zavart okozhattak, és az aláírókat esetleg olyan kezdeményezés támogatására késztet hették, amely kezdeményezés teljes jogi konzekvenciáival nem lehettek tisztában, illetőleg nem világos az, hogy ezek a kezdeményezések milyen szándékból milyen eredményekre vezethetnek. Ezeknek a későbbi zavaroknak - és ebben a vonatkozásban utalok nemcsak a mostani kezdeményezésre, hanem az ezt megelőző két, elutasított népszavazási kezdeményezésre is - a tapasztalatai is pontosabb, korrektebb jogi megfogalmazásra intenek, arra, hogy az új törvényben már elkerülhessük azt, hogy esetleg jó szándékú aláírók is olyan kezdeményezésekhez csatlakozzanak, amelyeknek teljes konzekvenciái nem világosak a számukra. Mindezt összegezve kérem a tisztelt Házat, hogy a határozati javaslatunkat vitassa meg, és annak támogatása mellett foglaljon állást.
