Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
111 valóban ez lenne a célja, akkor nem engedné meg, hogy az ország gazdasága és társadalma szempontjából olyan alapvető törvények megalkotása, mint a költségvetés vagy - mint jelen esetben - a társadalombiztosítási alapok költségvetése, ilyen megalapozatlan, rendezetlen mederben folyjék. Nem tudok eltekintetni attól a feltételezéstől, hogy önök tulajdonképpen megjátszanak egy európai stílusú parlamentet, de nagyon keveset tesznek azért, hogy ennek az egész jogalkotásnak a stílusa valóban európ ai és valóban parlamentáris legyen. Csak bízom abban, hogy az elkövetkező időszakban sorra elő fogják terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, amelyek ezen az európai parlamentarizmus felé vezető úton az első kövek lehetnek. Nagyon várjuk ezeket a lépések et, és sajnálattal állapítjuk meg, hogy mind a mai napig nem tettek ebben az irányban semmit. Ezt a törvényjavaslatot pedig úgy, ahogy van, elfogadhatatlannak tartjuk, ugyanúgy, mint azt az eljárást is, ahogy önök ezt az egészet elővezették. Köszönöm a fig yelmüket. (Taps az FKGPfrakció padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Csehák Judit képviselő asszonynak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Még Győriványi Sándor képviselő úr jelentkezett írásban, de nem látom a teremben. Tessenek értesíteni, hogy ő következik. Megadom a szót Csehák Juditnak. DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai általános vita okkal két nagy kérdéskör köré csoportosítható. Egyrészt igen sokan szóltak arról a körülményről, ami meghatározza a társadalombiztosítás költségvetése körüli huzavonát, félreértéseket és megállapodási nehézségeket, illetve kényszereket, valamint az 1996os költségvetés szakmai tartalmáról. Mindkettőre szeretnék nagyon röviden reflektálni. Érdemes visszaemlékezni arra, hogy a magyar társadalombiztosítás történetében a társadalombiztosítás irányításának a kérdésköre sosem volt tisztán és világosan rendezett, és mindig erős véleménykülönbség volt az éppen hatalmon levő magyar kormány és az éppen irányításban levő társadal mi vezetők között. Amikor több mint száz évvel ezelőtt létrejött a magyar társadalombiztosítás, akkor is több mint húsz évig tartott az a vita, hogy kinek mi a kompetenciája, ki mit dönthet el, mit kell érteni az állami garancia alatt, és milyen joga van a kormánynak és milyen lehetőségei a parlamentnek. Sokkal nehezebb tehát a számunkra most - egy több évtizedes állami irányítás után - az önkormányzatiság újra begyakorlása és a játékszabályok korrekt kialakítása. Mégis azt hiszem, hogy a rendkívül nehéz kö rülmények és a meghatározó előzmények ellenére sincs más lehetőségünk egy demokráciában - vagy egy épülő demokráciában , mint hogy nagy türelemmel, tapintattal és kölcsönös jóindulattal kialakítsuk az együttműködés szabályait és meghatározzuk azokat a tör vényeket, amelyek ennek a keretét adják. Én önkormányzatpárti vagyok, több okból, hiszen azt gondolom, hogy a társadalombiztosítás évtizedekkel ezelőtti államosítása nem alakította ki az állampolgárokban a járulékfizetői felelősségtudatot. Csupán ellátotta k voltak, éppen ezért 10 millió állampolgár nem érezte azt, hogy neki dolga is az, hogy beszámoltassa a kormányt arról, hogy mi történt a járulékokkal, hogyan használták föl azokat, jól, eredményesen, hatékonyan gazdálkodtake vele. Ha nincs önkormányzat - akármilyen szerepkörben, akármilyen hatékonysággal működő önkormányzat , ez a szerepünk nem fog kialakulni - és nem is alakulhat ki. Ezért én azok közé tartozom, akiknek ugyan az a véleménye, hogy ez a szerep most nagyonnagyon döcögve működik az önkormá nyzatoknál, és sokkal inkább az ellátottak érdekeit képviseli, mint a felelősen gazdálkodó járulékfizetőkét, annak ellenére, hogy a munkáltatók képviselői is ott vannak az önkormányzatokban, mégis ezen az úton kell járni, mert hiszen akkor, amikor az önkor mányzati törvényt megalkottuk, felemás volt a parlament álláspontja: akart is