Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
106 Te hát módosítva Poloniust, én vallom, ez inkább egy rendszer, amiben van valami őrület. És ez az őrület nem most keletkezett ebben a rendszerben. A mi kormánypárti felelősségünk abban van, hogy másfél éve hagyjuk - vagy nincs időnk rá, vagy nincs elég energi ánk rá , hogy ezt az őrületet ebből a rendszerből megszüntessük. Az idei év volt az, amiben végrehajtottuk azt, amit az előző parlament egyébként az akkori, ma kormánypárti, akkor ellenzéki pártok támogatásával együtt elfogadott egy rendszert, hogy hogyan működjön a társadalombiztosítási alapok költségvetésének a beterjesztése. Íme, itt van, kristálytisztán, majdnem laboratóriumi példaként, hogy az előírásoknak megfelelő beterjesztés így működik. Minek alapján készítik el az alapok a költségvetési javaslat ukat? Idézek az általános indoklásból; az általános indoklást nyilvánvalóan ugyanúgy a társadalombiztosítási alapok fűzték a beterjesztett költségvetéshez. "A jogszabályi környezet alapvető változatlanságából kiindulva a tervezet csak azon jogszabályválto ztatási elképzelések hatását vette figyelembe, amelyekkel a nyugdíjbiztosítási önkormányzat is egyetért és amelyeket kifejezetten a nyugdíjbiztosítási önkormányzat javasolt. Ennek megfelelően az előirányzatok nem tartalmazzák a kormány által javasolt járul ékpolitikai lépéseket, struktúra- és mértékváltoztatási intézkedések hatásait." Vagy ugyanez, már egy kicsit később: "Járulékmértékváltozással ugyanakkor a nyugdíjbiztosítási önkormányzat döntésének megfelelően az előirányzat nem számol". Idézhetném ugyan ezt az egészségbiztosítási önkormányzatok költségvetési javaslatából is. Elvitathatóe az önkormányzatoknak az a joga, hogy hatályos jogszabályok alapján állapítsák meg a költségvetésüket? Azt hiszem, ez vitathatatlan. Nem hiszem, hogy elképzeléseket figye lembe kellene vagy lehetne venni egy költségvetés megfogalmazásakor. A tervezett módosításokkal sem lehet igazából mit kezdeni. Sőt, hogyha az idei évet nézzük, akkor kiderülne, ha komolyan vették volna a tervezett módosításokat a vita azon fázisában, akko r 4 százalékos járulékcsökkentéssel számolnak, ennek alapján építik ki a költségvetést, miközben az érdekegyeztetés végeredménye, ahol ma tartunk és ahol az állami költségvetés tart, az körülbelül másfél százalékos járulékcsökkentést jelent. Tehát ugyanoly an megalapozatlanná váltak volna az akkor elfogadott számok, ha figyelembe vették volna véletlenül. Vagy ugyanígy: az 1975. évi II. törvény módosítását ma fogjuk befejezni. A törvény jelenleg nyitva van, ma lesz a végszavazás. Figyelembe vehettee hónapokk al ezelőtt a társadalombiztosítási önkormányzatok akármelyike, hogy mi majd még mit fogunk kitalálni. Köztünk legyen mondva, én ezelőtt egy héttel sem tudtam még pontosan, hogy mit fogunk kitalálni; mint ahogy még ma is van némi reményem abban, hogy nem mi nden úgy alakul, mint ahogy azt egyébként elképzeltük. Tehát ebben az esetben nem lehet igazából egy meghatározott, egy elfogadható, élő, életképes tervezetet hozni a Ház elé. Ugyanakkor nem elvitatható a kormánynak, a kormánypártoknak és a parlamentnek az a joga, hogy strukturális változásokat kezdeményezzen és hajtson végre a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer terén. Úgy gondolom, hogy ez a joga a kormánypártoknak, a kormánynak, a parlamenti többségnek, sőt - mivel ezeket a kérdéseket nagyon sok esetben konszenzus szokta kísérni , a parlamentnek joga van ezeket megtenni. Ugyanakkor itt többen megjegyezték, hogy nem látják ezt a költségvetésben. Hát nem is láthatjá k; mert mint hogyha a rendszerváltásnak nem állnánk azonos helyén, az az időszak ebben az országban hála istennek elmúlt, hogy a kormánypártok a programjukban meghirdetnek valamit, aztán mondjuk a társadalombiztosítási önkormányzatok meghatározzák a kormán yprogramból rájuk háruló speciális feladatokat, mint korábban tettük volt ezt évtizedeken keresztül egyes párthatározatok esetében. Ez megszűnt. Mi tehát az, ami befolyásolhatja a társadalombiztosítási önkormányzatokat? Az addigra elfogadott hatályos, hatá lyba léptetett törvények. Tehát amikor nyáron elfogadtunk, megváltoztattunk egy törvényt, és az hatályba lépett, akkor a társadalombiztosítási önkormányzatok kénytelenkelletlen, akarva, nem akarva, elvi egyetértéssel vagy elvi egyetértés nélkül, de azzal a
