Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
107 törvénnyel számolva kell hogy költségvetésüket elkészítsék, és az Állami Számvevőszék nyilvánvaló, hogy ezzel a javaslattal együtt fogja mérlegelni annak törvényességét. Tehát azt állítom, hogy nem nyújtható be jelenleg élő változat a jelenleg érvényes s zabályok alapján. Nem, mert nincs megállapodási kényszer az önkormányzatok és a kormány között; tehát a jelenlegi szabályok nem írják le, hogy milyen eljárást kell követni, ha nincs megállapodás a kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok között. F eltétel az lenne, hogy a parlament legkésőbb a nyáron foglalkozzon azokkal a törvényekkel, amelyek meghatározzák a társadalombiztosítási alapok költségvetését. És tisztelt képviselőtársaim, az eskütételen kívül, amit itt az előbb egyikmásik képviselőtársa m meg is tett: hogy utolsó év, amikor így elfogadunk majd költségvetést, erre az idén jó esélyt látok. Ma tárgyaljuk a kormány jogalkotási programját a következő fél évre, és a jogalkotási programban a nyáron, a nyár elején szerepelnek azok a strukturális törvényi változások, amelyek a társadalombiztosítási alapok költségvetését meghatározhatják. Tehát ha ezt a programot elfogadjuk, aztán be is tartjuk, akkor már csak egyetlen feltételnek kellene a parlamentnek eleget tennie: mégpedig annak, hogy önkéntes m oratóriumot kellene fogadni arra vonatkozóan, hogy akármilyen nyomás is érkezik a Pénzügyminisztérium irányából, ezekre a törvényekre mi moratóriumot fogadunk, és nem hagyjuk, hogy kinyissuk őket október végén, novemberben vagy decemberben; mert akkor megi nt teljesen használhatatlanná válnak azok a dolgok, hogy a társadalombiztosítás minek alapján készíthetne költségvetési tervezetet. Tehát innentől kezdve még néhány elem van. Módosítanunk kellene a beterjesztés szabályait, rendelkeznünk kellene arról, hogy csak a két évvel korábbi zárszámadás után és az előző év első 1011 hónapi tényadatainak ismeretében lehessen végleges variációt beterjeszteni a parlament elé. És akkor valóban nem marad más, mint a költségvetéssel való kapcsolódási pontok tisztázása, teh át az államháztartás, az állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés közötti pontok. És ez sem lesz könnyű. Lehet, hogy még megérjük hajas fejjel - ahogy szokták volt mondani , amikor majd az ellátásoknak ára lesz, a társadalombiztosítási alapok rendelkeznek olyan kimutatással, amikor nem hasraütés alapján mondják meg, hogy milyen ellátási formákban milyen összegeket költöttek el járulékfedezettel, bevétellel nem fedezett ellátásokra, amikor a nyújtott szolgáltatásoknak az árát kell csak a költségvetésnek megtéríteni és nem egy ilyen bizonytalan helyzetben vitatkozni milliárdokról, amikor senki nem tudja, hogy ez fedezie a reális költségeket vagy nem, esetleg egyikmásik elemben túlkövetelnek a társadalombiztosítási alapok. Hát ez, azt hisz em, még odébb lesz, de addig is mindenesetre ez a néhány nyitott kérdés marad a költségvetési vitára. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mindent elmondtak már, ellenzéki oldalról sok rosszat, erről a törvényjavaslatról. Nekem akkor már egyébként jobban tetszet tek Kis Gyulának és Torgyán Józsefnek azok a felvetései, amikor az egyik azt mondta, hogy túlhordott koraszülött, amelyik halva született, másik meg állatorvosi lóhoz hasonlította; ha most az ellenzéki vélemények között valami konszenzust keresne az ember, akkor ezek szerint ez egy túlhordott koraszülött, halva született csikó. De hát mindegy! Tehát ez akkor jobban tetszett, mert nem tűnik annyira komolynak, mint Szilágyiné Császár Terézia, aki a magyar demokrácia megcsúfolásának tartotta ezt a törvényjavas latot. Én változatlanul állítom, hogy egy, valóban őrületeket is magában tartalmazó, jogilag korrekt rendszer egyenes következménye az, hogy ilyen állapotában kerül be ez a költségvetés. Ez persze nem ment fel bennünket az alól a felelősség alól, hogy vala milyen módon ezzel valamit kezdeni kéne, mégpedig sürgősen. És itt vitatkozom azokkal az ellenzéki képviselőtársaimmal, akik azt mondják, hogy vissza kellene vonni a törvényjavaslatot, átdolgozni és az átdolgozás után, az ugyancsak ugyanerre vonatkozó szab ályok után benyújtani. Mi az, ami igazából a helyzeten nem változtatna, vagy nem változna? Az, hogy ebben az esetben, az átdolgozás esetén sincs előírva semmilyen jogi módja annak, hogy valamilyen egyetértésre kelljen jutni az önkormányzatoknak és a kormán ynak. Tehát ugyanilyen differenciával lehet beterjeszteni a
