Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - Hegyi Gyula (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Hogy a Duna hajózható legyen..." - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
3092 Kérem, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy az ön által irányított intézménynél, az ÁPV Rt.nél vajon vane lehetőség jövőre - ilyen határid ők betartásánál - fizetésemelésre. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Miniszter úr? (Dr. Suchman Tamás: Köszönöm szépen.) Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az interpellációk elmondására. Hegyi Gyula (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Hogy a Duna hajózható legyen..." ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Hegyi Gyula úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez "Hogy a Duna hajózható legyen..." címmel. Hegyi Gyula képviselő urat illeti a szó. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Dunát - mint mindannyian tudjuk - ősidők óta, az emberi civilizáció kezdetei óta hajózzák, régóta kultúrákat köt össze a dunai hajózás. Az utóbbi években, évtizedekben azonban környezetvédelmi okokból az egész világon felértékelődött a folyami hajózás, hiszen nem szennyezi a levegőt, kevés energiát használ, tisztább és olcsóbb, mint elsősorban a közúti közlekedés. Hogy csak egyetlen példát ajánljak mindannyiunk figyelmébe: több tízezer kamiont lehetne megfelelő körülmények esetén a Dunára tenni Hegyeshalomnál, és Mohácson aztán a következő ország kívánalmai szerint továbbszállítani. Így Budapest megkímélődne a teherforgalom e gy részétől, sok dunántúli város vagy éppen a Balaton déli partja is kedvezőbb helyzetbe kerülne. A valóság ezzel szemben az, hogy az uszályok fennakadnak a Dunán, hogy a Duna Szobnál alig hajózható, hogy a Dunabizottság - bármilyen fájdalmas is ez számun kra - joggal kritizálja Magyarországot azért, mert a Duna egész európai szakaszán, illetve egész szakaszán Magyarország számít a leginkább szűk keresztmetszetnek, a legkevésbé jól hajózható résznek. Ez nyilvánvalóan kellemetlen Magyarország számára, és nyi lvánvalóan környezetvédelmi, gazdasági, közlekedési okokból kívánatos lenne a Duna hajózhatóságán javítani. Én tudom azt, tisztelt Ház - mint mindannyian ebben a Házban , hogy a rendszerváltozás táján a Duna elsősorban politikai kérdés lett, és elhittük a zt, hogy egy folyó szabályozásához a költők, a filozófusok, a politikusok jobban értenek, mint maguk a vízügyi szakemberek. Azt hiszem azonban, a demokrácia hatodik évében helyes és indokolt lenne visszatérni ahhoz a szemponthoz, hogy ez elsősorban a vízüg yi szakemberek kérdése, és elsősorban szakmai, nem politikai megoldást kellene találni a Duna hajózhatóságára. Hosszú távon nyilvánvalóan az az érdekünk, hogy az egész Európát átszelő új víziútrendszerbe bekapcsolódjék Magyarország, ennek a hosszú távú meg oldásnak a biztosítása azonban nyilvánvalóan olyan nagy összegbe, olyan nagy munkálatokba kerülne, amelyekre ebben a ciklusban aligha van biztosíték. Azonban azt hiszem, rövid távon is kellene valamit tennünk, hiszen nemzetközileg lassan tarthatatlanná vál ik, hogy - mint már említettem - a Dunának pontosan ez a magyarországi szakasza a legkevésbé hajózható. Elsősorban környezeti, másodsorban gazdasági és közlekedési okokból kérdezem tehát miniszter urat, hogy a kormánynak milyen elképzelése van a Duna hajóz hatóságával kapcsolatban. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
