Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - Hegyi Gyula (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Hogy a Duna hajózható legyen..." - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
3093 Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Elnök Úr! Tisz telt Ház! Kedves Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, az egyik legérzékenyebb közlekedési kérdést érintette. Kétségtelen tény, hogy a Duna magyarországi szakaszának hajózhatósága elsősorban a budapestrajkai szakaszon nem felel meg az európai követelményekne k. Ezért célunk az, hogy a korszerű dunai vízi szállítás lehetőségeit mielőbb megteremtsük. Ebben nemcsak hazánk, hanem valamennyi Duna menti ország közvetlenül érdekelt - és még inkább érdekelt most. Ugyanis a boszniai béke megkötése után nagyságrendekkel nőhet a dunai szállítás, és erre minden remény megvan, már az elmúlt napok eseményei alapján is. Éppen a Házban tárgyalt közlekedéspolitikában foglaltakkal összhangban törekszünk ennek az olcsó, biztonságos, környezetbarát szállítá snak a kifejlesztésére, a közlekedési munkamegosztáson belüli arány növelésére. Céljaink megalapozására a jelenleg közvetlen befejezés előtt álló holland segélyprogramból finanszírozott megvalósíthatósági tanulmány következtetéseire támaszkodva dolgozza ki a kormány a Duna hajózhatóságának hosszú távú stratégiáját. E koncepció lényeges alaptézise, hogy a hajózás paraméterei igazodjanak a térség természeti viszonyaihoz; ilyen tekintetben a közös magyarszlovák szakasz valóban különleges követelményeket támas zt. Itt a magyar álláspont szerint 80120 méter hajóútszélesség és maximum 2,5 méter merülési mélység jelentené a hatékony és versenyképes hajózás feltételeit. Itt sajnos más nézetet vall a szlovák fél: a 180 méter szélességet és a 3,5 méter vízmélységet - amely óriási különbség ebben a nehéz helyzetben - tekinti tárgyalási alapnak. A vita egyelőre eldöntetlen. Talán emlékszik képviselő úr, amikor a párkányesztergomi híd technikai problémáiról volt szó. Most ugyanez a helyzet: a szlovák fél következetesen tartja magát az 1977es államközi szerződéshez és mindenütt duzzasztásos magasságot számít. Egyelőre ezen még nem tudtunk változtatni, most kérjük a Dunabizottság ajánlásait, hogy vizsgálja ezeket felül. Ebben a kérdésben a bizottság a magyar fél javaslat a ellenére még nem akart állást foglalni, pedig sokszor kértük; reméljük, hogy ez a közeljövőben meg fog történni. Jelentős változást okoz továbbá a DunaRajkaSzap közötti szakasz közismert elterelése, amelynek következtében a szlovák oldali üzemvízcsator na visszatorkollása alatt megváltoztak a Duna vízjárási és áramlási viszonyai: a folyó mederalakító munkája rombolja a partokat és folyamatosan zátonyokat épít. Ennek következtében az őszi kisvizes hónapokban rendszeresen előfordul az a kritikus 1,2, illet ve 1,5 méteres vízmélység, és itt következnek be az idén is előfordult balesetek vagy pedig hajófennakadások. A rövid távú és sürgős intézkedések keretében a nagymarosi körtöltés elbontása óta a Duna eredeti medrében folyik, így megszűnik a legszűkebb hajó zási keresztmetszet. A vízszintsüllyedés egyik előidézőjét, az ipari kavicskotrást viszont évek óta korlátozzuk, mert ez egy súlyos talajvízcsökkenést, leszállást is eredményez, amelyet mindenképpen el szeretnénk kerülni. Szerencsére a hajózási paramétere kre vonatkozó szlovákmagyar nézetkülönbség nem zár ki bizonyos együttműködést. A folyamatos kétoldalú szakértői tárgyalások eredményeként arról számolhatok be, hogy a rövid távon megoldandó feladatok tekintetében közeledtek az álláspontok. Ez azért is fon tos, mert a közös Dunaszakaszon a szlovák fél egyetértése nélkül semmiféle beavatkozás nem tervezhető. Nyugodtan mondhatom, hogy itt egy folyamatos műszaki, gazdasági és diplomáciai együttműködés szükséges. Szükséges ugyanakkor felkészülnünk a hágai pert követő, hosszabb távra kiható intézkedésekre is. A már említett holland tanulmányt felhasználva dolgozzuk ki az 1996 első negyedévében megtárgyalandó középtávú terveket, eszerint a hajóút javítását SzapGönyü térségben az úgynevezett csúcsgázlós szakaszok szabályozási munkáival kezdjük, indokolt azonban a további beavatkozások rangsorolása is.
