Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
95 lehetőség nyílik arra, hogy a tanulmányok során megszerzett, ám napjainkban egyre gyorsabban elavulttá váló szaktudás napra készen tartható legyen. A diák számára az is fontos, hogy a megszerzett tudást tanulmányainak befejezése után minél hatékonyabban tudja kamatoztatni. Erre már az iskolai években fel kell készülnie a jelenleginél nagyobb mértékű önálló hallgatói munkával, aminek feltételeit biztosítani kell. Olyan szakembereket kell képeznünk, akik képesek a magas színvonalú, önálló feladatmegoldásra, a munkájuk során előadódó problémák hatékony kezelésére és sikeres megoldására. A kutatásoktatás minőségének megőrzése és növelése alapvető cél. A minőség elfogulatlan megítélése azonban csak autonóm és a viszonosság kényszerétő l nem függő szakmai testületek által történhet. Ezért szükséges a szakmai szervezetek, a munkaadói oldal képviselőinek bevonása és a jelenleginél nagyobb szerephez juttatása a minőségellenőrzésért felelős testületek munkájában. A felsőoktatás finanszírozá sának szerkezeti átalakítása is sürgető feladat. A költségszerkezet átrendezésére a hatékonyabb, olcsóbb működés, az optimális gazdálkodás megteremtése érdekében van szükség. Ezért olyan normatív rendszert kell kialakítani, amely hatékony és költségkímélő gazdálkodásra ösztönzi az intézményeket, amely képes a központi költségvetés változó támogatását rugalmasan követni, és képes további alternatív források bevonására az intézményi költségvetésbe. A finanszírozás kérdéskörén belül indokolt végiggondolni az á llami és az állam által elismert nem állami felsőoktatási intézmények finanszírozásának kérdéseit a szektorsemlegesség szempontjából. E témakörben különösen fontosnak tartom az Országgyűlés elvi döntését. E feladatok megfogalmazása során nem szabad figyelm en kívül hagyni az egyes képzési területek - például agrár, egészségügyi, egyházi, katonai és rendészeti terület - sajátosságait sem. Országos szinten a takarékosabb működés alapfeltétele az erősen széttagolt intézményhálózat mihamarabbi integrációja. Nem tekinthető véletlennek, hogy a közoktatás tartalmának és szerkezetének átalakítása párhuzamosan folyik a felsőoktatás reformjával, a tanító- és tanárképzés szerkezetének átalakításával, a tanártovábbképzés megújításával. Miközben a pedagógusképzésben rész tvevők számát jelentősen csökkenteni kell, megőrizzük a meglévő értékeket és biztosítjuk a szakmai követelmények magasabb színvonalát. Nem hanyagolható el az oktatás és kutatás kapcsolatának kérdésköre, a kutatói utánpótlás és az infrastruktúra biztosítása . Indokolt foglalkozni az oktatók és a kutatók megfelelő anyagi megbecsülésének kimunkálásával, hiszen ez is hozzájárul az oktatás színvonalának emeléséhez. Végezetül, de nem utolsósorban nem felejthetjük el, hogy a magyar felsőoktatásnak kapcsolódnia kell szűkebbtágabb környezetéhez, magas szintű nemzetközi kapcsolatokat kell ápolnia, és egyre inkább alkalmasnak kell lennie arra, hogy felzárkózzék az európai felsőoktatási rendszerekhez, sőt azokkal összevethető, egyenértékű legyen mind a kiadott diplomáka t, mind a megszerzett szaktudás tartalmát és minőségét tekintve. Alapvető feltétele ez a nemzetközi szakmai mobilitásba való bekapcsolódásnak, ami nélkül illúzió volna egyenrangú félként bekapcsolódni az Európai Unióba. E célok és a hozzájuk vezető eszközö k kimunkálása a felsőoktatás szakembereinek, tanácsadó- és képviselőtestületeinek és az általam vezetett tárca szakértőinek közös munkálkodása eredményeként született meg, és a vélemények sokszori egyeztetése nyomán nyerte el a jelen határozattervezetben rögzített formáját. Minthogy április óta, bízván az Országgyűlés mihamarabbi politikai felhatalmazásában, a felsőoktatási intézmények progresszív csoportjaival, az intézményvezetők konferenciáival folytattuk tovább a közös munkálatokat, az itt elhatározand ók egy része már a megvalósulás folyamatában van. Például elkészült és a jövő évi költségvetésben már érvényesülni fog a teljesítményarányos normatív finanszírozás rendje. A tandíjbevételek jelentős fejlesztési többletforrást biztosítanak az intézmények sz ámára. Megindult a felsőoktatási intézmények integrációját előkészítő elemzések tárgyalása, egyes intézmények már bejelentették a tárcának
