Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - BRETTER ZOLTÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója:
96 egyesülési szándékukat. A határozat alapján összeállítottuk a kormányhoz benyújtandó feladatterv és jogalkotási progr am előzetes változatát. Készül a törvénymódosítási javaslat kodifikált anyaga. Ne legyenek azonban illúzióink, tisztelt képviselőtársaim! Bármekkora is legyen közös bölcsességünk, néhány évtized múlva utódaink fogják ismét vitatni a felsőoktatás reformjána k szükségességét. Köszönöm figyelmüket és jó vitát kívánok. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az oktatási bizottságban lefolytatott vita, illetőleg az ajánlás ismertetésére kerül sor. Tájékoztatom önöket, h ogy az oktatási bizottság vitája során többségi, illetve kisebbségi vélemény kialakítására is sor került. A bizottság többségi álláspontját Bretter Zoltán képviselő úr, a bizottság egyik előadója fogja ismertetni. Megadom a szót. BRETTER ZOLTÁN , az oktatás i, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság már 1995. május 4én megtárgyalta a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat ot. Hosszú vitát lényegében egyetlenegy kérdésről folytatott: vajon a felsőoktatás fejlesztését törvénybe kelle iktatni, avagy megfelelő az országgyűlési határozati javaslat is? Meg kell hogy mondjam, nem volt igazán elválasztóvonal a kormánypártok képvis elői és az ellenzék képviselői között abban, ami a vágyainkat illeti. Tehát mindannyian azt szerettük volna, és ez a bizottsági vitában egyértelműen kiderült, hogy ha lehet: felsőoktatási fejlesztési törvényt alkotni. Ezzel szemben viszont - és ezt tudomás ul kellett vennünk - tény az, hogy az 1987es X. jogalkotásról szóló törvény tartalmazza mindazt, amit a miniszter úr is az előbb mondott, vagyis azt, hogy hosszú távú célokat nem lehet megfogalmazni törvényszövegben, hiszen olyan irányelvek kijelöléséről, olyan vágyakról, sok esetben óhajokról van szó, amelyeket meg kell fogalmazni, de amelyek normaszövegbe nem iktathatóak. (11.20) Ez okozta a legnagyobb problémát, és még egyszer hangsúlyozom, hogy nem volt igazán ellentét ellenzék és kormánypárt között e tekintetben, mármint hogy mit szeretnénk. Azt hiszem, annak a megítélésében sem volt ellentét a bizottsági vitában, hogy mi az, amire jó és mi az, amire nem jó az országgyűlési határozat. Ahogy az imént is mondtam, az országgyűlési határozat jó arra, hogy fejlesztési célokat megfogalmazzon, és nyilvánvalóan nem jó arra, hogy például normaszövegként szerepeljen, hiszen maga nem normaszöveg. Éppen ezért a bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy a határozati javaslat természetesen akkor válik telje ssé, hogyha a felsőoktatási törvény módosításának csomagja, ehhez kapcsolódóan a közalkalmazotti törvény módosítása, ehhez kapcsolódóan számos egyéb rendelet, kormányhatározat és minisztériumi határozat megszületik. Így válik teljessé a felsőoktatás fejles ztésére vonatkozó jogi anyag, amely tartalmaz úgymond határozatot - amit most terjesztett elénk a kormány és a minisztérium - és tartalmaz egyéb, különböző szintű jogszabályokat. Tehát van, amire jó, van, amire nem jó. Hadd idézzem Orosz István képviselőtá rsam, a bizottság elnökének a véleményét, aki úgy fogalmazott a bizottsági vitában, hogy kezeljük érdemén ezt az országgyűlési határozatot. Ha mi ezt úgy kezeljük, akkor ennek tud súlya lenni, ha nem figyelünk, akkor egyáltalán nem. Ebből az alapállásból k iindulva és a bizonytalanságainkat eloszlatandó kérte meg az oktatási bizottság az alkotmány- és igazságügyi bizottság véleményét abban a kérdésben, hogy vajon a kormány elkövetette mulasztásos törvénysértést akkor, amikor nem felsőoktatásfejlesztési tör vényt, hanem "csupán" országgyűlési határozatot terjeszt a parlament elé.
