Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
937 reálértéken vesszük a dolgokat - mára mintegy egyötödére esett vissza a mezőgazdasági biztosításra befizetett költség. Igazából nem hozott áttörést a biztosítóintézetek számának növekedése sem, bár hozzá kell tenni, hogy azért - különösen a szolgáltatásaikban - jelentett valamit a verseny. Napjainkra egy teljese n ellentmondásos helyzet alakult ki, mint említettem már: csökkent a biztosított mezőgazdasági terület, a biztosításra fordított összeg is, ugyanakkor azzal, hogy az üzemnagyság csökkent, nőtt a termelők kiszolgáltatottsága a természeti erőkkel szemben. En nek egy magyarázatát hadd adjam: míg korábban volt mondjuk egy 5000 hektáros üzem és mára mondjuk 500szor 10 hektárra esett szét, egyből más lett a kár megítélése. Miért? Ha egy 5000 hektáros üzemben egy 100200 hektárnyi területet ért valamilyen formájú jégverés, az valahol egy kisebbnagyobb mértékű árbevételkiesést jelentett. Viszont mára már - az üzemnagyságok darabolódásával - ha valakinek az üzeme pont erre a területre esik, ez számára egy katasztrófa, és esetlegesen teljes létbizonytalanságot okozh at neki. Nem véletlen, hogy mivel így az önbiztosítottság foka csökkent, ezekben a termelőkben elemi igénnyel vetődött fel a saját erőből történő megoldás, az ez irányba történő szövetkezés, amit a korábbi időszakban is segített a kormány, amikor megengedt e a biztosítóegyesületek létrehozását, sőt ezeket támogatta is. Ennek lényege volt, hogy a kisemberek a kis pénzüket összerakva próbálták kivédeni ezeket a természeti hatásokat, nonprofit tevékenységgel a minimálisra csökkentve azokat a fix költségeket, am ivel egy profitbiztosító nem tud versenybe szállni. Egy profitbiztosítónak ugyanis a székháztól kezdve az infrastruktúráig, a szakértőig mindenkit fenn kell tartani, ami nem kevés pénzbe kerül, és természetesen ezek is beépülnek a biztosítási díjba. Nem vé letlen, hogy először a legjobban kitett megye: Baranya megye volt az, ahol megalakult ez a biztosító, és szerencsére akadt egy viszontbiztosító cég is, amelyik ezekkel a kis összerakott pénzekkel, ami önmagában nagyon kevés lett volna arra, hogy a ténylege s, esetleges kárt lehessen finanszírozni, átvállalta - természetesen díj ellenében - a kockázat egy részét. Azt kell mondani, hogy ha lassan is, de elindult ez a folyamat, és éppen tegnap a tárcaközi bizottság fogadta el egy újabb ilyen egyesület megalakul ását, a veszprémiekét. Mindezt miért mondottam? Azért mondottam, mert nagyon jónak tartottam ezt a folyamatot, amely nem törvényi keretek között, nem egy biztosítási törvényben, de végbement a mezőgazdasági biztosításban. Nagyon jó lenne, ha ez a folyamat megmaradhatna, ebből adódóan valahol a biztosítóegyesületeknél nem értek egyet azon javaslatokkal, amelyek itt az organizációs és biztonsági tőke megemelését célozzák, de gondolom, ez módosító indítványokkal áthidalható. Jónak tartom viszont azt, hogy a tö rvény kibővült a biztosítószövetkezetekkel, hiszen ha ezek a biztosítóegyesületek egy kicsit tovább növik magukat, vagy ha ne adj'isten több pénz áll a tagok rendelkezésére, akkor ez egy magasabb szintű szövetkezést tesz lehetővé, ami egy bővebb tevékenysé get is lehetővé tesz, és mindez valahol növeli azokat a kereteket, lehetőségeket, amivel a mezőgazdasági termelők a későbbiek során tudják csökkenteni azokat a kockázatokat, amivel a termelésük jár. Még egyszer: miért szóltam én a biztosítószövetkezetekről és különösen az egyesületekről, amikor azt is lehet mondani, hogy ugyanez NyugatEurópában csökkenő tendenciát mutatott, a profitbiztosítók felé megy el a helyzet. Azért szólok, mert ma a mezőgazdaság sem támogatottság, sem tőke tekintetében nem áll a ny ugateurópai szinten, ebből adódóan nem szégyen, ha mi azokat a formákat próbáljuk megerősíteni és végigvinni, amelyek ne adj'isten ott 3050 vagy 70 évvel ezelőtt nagyon jól működtek és ma is működnek, természetesen már szűkített keretek között. Mindezek alapján én ezt a törvénytervezetet jónak tartom, és ezen sajátos témák korrigálása mellett elfogadásra ajánlom mindenkinek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :