Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP
935 Alapvető kérdésként merült fel a törvényben a határidő kérdése. Határidő ket ír elő a törvény a felügyelet számára, hogy a felügyelet például a bejegyzési eljárásnál milyen határidő alatt köteles a bejegyzéseket foganatosítani. Ugyanakkor - és erre később majd külön vissza is szeretnék térni - a fogyasztásvédelem tekintetében s emmilyen határidőt nem tartalmaz a jogszabály. Nincs olyan határidő, amely kikényszeríthetné, hogy a biztosító a vele szerződő ügyféllel az okozott kár megtérítése tekintetében milyen teljesítési határidőt lenne köteles megtartani. Ezt több képviselőtársam kifogásolta és próbáltak egyéb megoldásokat beolvasztani a törvénybe. A Fidesz vezérszónoka egy elismert követelés azonnali teljesítési lehetőségét próbálta megoldásnak tartani. Álláspontom szerint nem ez a megoldás. Szerintem egy olyan megoldást kellene alkalmazni, amelyet maga a törvény ír elő a felügyelet számára. Nevezetesen miről van szó? Megítélésem szerint a biztosítók arra hivatkozhatnak, hogy az ügyfél az általa előterjesztett igényt nem megfelelően terjesztette elő, illetve bizonyos mellékletek h iányában nem tudják az igényt elbírálni. Ennek a lehetőségét minden további nélkül elfogadom, mert ez a gyakorlat, de akkor is egy olyan határidőt kellene bevezetni, amelyet maga a törvény is ismer, hogy a biztosító teljesítési határideje akkor indul, amik or az adott kérelem minden szükséges melléklettel felszerelve, teljesen elbírálható állapotban a biztosító rendelkezésére áll. A fogyasztói érdekvédelem szempontjából egy nagyon lényeges és nagyon furcsa kérdés, hogy maga a törvénytervezet bevezető része ú gy szól, hogy az Országgyűlés a biztosítottak érdekében - további felsorolások után - a következő törvényt alkotja. Ennek ellenére tulajdonképpen semmilyen érdekvédelmi rendelkezése nincs a törvénynek. Mint arra hivatkozott Sándorffy képviselő úr, a felügy elet csupán elősegíti a törvény definíciója szerint a biztosítottak érdekeinek a teljesedését. Ez semmilyen körülmények között nem járható út. Elfogadom azt, hogy a felügyeletnek nem az a feladata, hogy a biztosítottak érdekeit képviselje, hanem tulajdonké ppen indirekt módon ezt képviselve ugyan, de a biztosítóintézetek stabilitását, rentábilis működését ellenőrizze és ennek a garanciáit biztosítsa. Ez mind egyértelmű, csak akkor a preambulumban írt ígéret ellenére hiányzik valami a törvényből. Hiányzik az, hogy valamilyen, akár civil szervezettel, akár más megoldással az érdekvédelem biztosítva legyen. Azt hiszem, erre is hangzott el javaslat, a biztosítási ombudsman kérdése. Nem vagyok biztos benne, hogy ez a helyes megoldás, de az nyilvánvaló, hogy itt eg y olyan űr van, amelyet több képviselőtársam is kifogásolt, ezt valamilyen módon rendezni kell. Több képviselőtársam feszegette az alaptőke kérdését. Az alaptőke kérdése azért kettős megoldás, mert maguk a biztosító érdekképviseleti szervek sem támogatják az alaptőke olyan lényeges csökkentését, amelyet a jelenlegi törvény alkalmaz, elismerve azt, hogy az Európai Közösség iránymutatása szerint még a mostani rendezés szerinti alaptőke összege is mindenféleképpen magas. Én azt hiszem, hogy mi elsősorban a mag yar viszonyokhoz kell hogy alkalmazkodjunk, és el kell fogadnunk azt az álláspontot, hogy a biztosítótársaságok megnyugtató működéséhez az előírt alaptőke összege nyilvánvalóan alacsony. Van egy olyan kérdés, amit mi eltérő módon ítélünk meg, mint több ell enzéki képviselőtársunk. Jelen pillanatban, ha jól tudom, egy biztosítótársaság kivételével kompozit biztosítás létezik a magyar jogban. Ez azt jelenti, hogy a biztosítótársaságok életbiztosítást és nem életbiztosítást is egyaránt köthetnek, mind a két ter ületen egyaránt tevékenykedhetnek. Egy nagyon furcsa kettősséget hoz a törvény, annak ellenére, hogy a már hivatkozott bevezető azt írja egy másik pontra, hogy az Országgyűlés a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és a versenyegyenlőséget garantáló szabályozása érdekében alkotja a törvényt. Milyen kettősséget látunk mi itt ebben a kérdésben? Az a kettősség jelentkezik itt, tisztelt Ház, hogy a már bejegyzett biztosítók, melyek mindkét tevékenysége t folytatják, a jövőre vonatkozóan, jóllehet határidőhöz kötve, de csak belső szervezeti szétválasztást kötelesek végrehajtani. Nem köteles átszervezni a biztosító, jogilag nem kell hogy kettéváljon, a biztosítótársaság egy gazdasági
