Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
94 (A jegyzői székben Boros László helyét dr. Tr ombitás Zoltán foglalja el.) Napjaink polgári átalakulásának, a piacgazdaságra való áttérésnek, tehát a modernizációs programnak a sikere elképzelhetetlen hatékonyan és magas színvonalon működő felsőoktatás nélkül. Ugyancsak lehetetlen enélkül az európai i ntegráció, a nemzetközi gazdasági verseny kihívásainak való megfelelés. A kormány programjának megalkotásakor e felismerésből kiindulva tűzte ki célul a felsőoktatás fejlesztését, s ennek alapján fogalmazta meg és terjesztette be ez év áprilisá ban a fejlesztés irányelveit. A határozati javaslat rendkívüli jelentősége és egyben munkánk felelőssége abban áll, hogy az e határozatban megfogalmazott elvek alapján készíti elő a kormány a felsőoktatási törvény módosítását, és az általunk elfogadott kív ánalmaknak megfelelően alakul át a magyar felsőoktatás intézményrendszere, képzési rendje, finanszírozásának módja; felsőoktatásunknak a szűk elitképzésből - a színvonal megőrzésével - jó értelemben vett tömegképzéssé kell válnia. A felsőoktatásról szóló 1 993. évi törvény a kormány számára feladatként szabta meg, hogy a felsőoktatás fejlesztésére törvényjavaslatot nyújtson be az Országgyűléshez. E feladat azonban - ahogy azt az igazságügyi tárca jelezte és az alkotmányügyi bizottság is megerősítette , figy elemmel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben megfogalmazottakra, tévesen került meghatározásra. (11.10) A fejlesztés összetett tárgyköre jogszabályban nem rendezhető, mivel általános érvényű célok, programok, irányok és megoldási javaslatok megfo galmazásával lehet csak fejlesztésről rendelkezni. Ez normatív jellegű megfogalmazásban nem valósítható meg, mint azt már korábban a tisztelt Ház által is elfogadott interpellációs válaszaimban több alkalommal elmondtam. A fejlesztés elveiről való rendelke zésre az 1987. évi törvény 53. §a alapján az Országgyűlés által kiadható irányelv alkalmas mint az állami irányítás egyéb eszköze. Ezért nyújtotta be a kormány a felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatát. A kormán y programjában megfogalmazta a fejlesztéssel elérendő célokat. Az irányelv kijelöli a célokhoz vezető utat, és az Országgyűlés e határozattal garanciát teremt a fejlesztés megvalósulására azáltal, hogy időről időre számon kéri a kormánytól az ennek érdekéb en elvégzetteket. Ezzel biztosítja azt is, hogy a legszélesebb nyilvánosság előtt folyjék a fejlesztés, és ez - gondolom, ebben is mindannyian egyetértünk - össztársadalmi érdek. A fejlesztési elképzelések kitüntetett céljai: a felsőoktatás minőségének meg őrzése, lehetőség szerint emelése; a nyitottság biztosításával a pályára való felkészülésre, a továbbképzésre és a pálya szükség szerinti módosítására vonatkozó lehetőség megteremtése; a rugalmas szerkezetű, átjárható képzési rendszer kialakítása a szabad választás érdekében; az esélyek kiegyenlítődése, a méltányos tehermegosztás; a versenysemlegesség és a hatékonyság növelése. Az e célok elérése érdekében megteendő lépéseket a javaslat részletesen tartalmazza. Most csupán néhány fontosabb részletét emelem ki. Világossá vált, hogy a célok megvalósulásával együtt szükséges a hallgatói létszám növelése, hogy hazánk diplomás, magasan képzett szakembereinek számát, társadalmon belüli részarányát közelítsük a nyugati társadalmakban kialakult értékekhez. Azonban e z nem jelenthet uniformizálást. A piacgazdaság szabályainak megfelelően szakterületenként és képzési szintenként is eltérő létszámnövekedésnek kell megvalósulnia. A magasabb hallgatói létszám is indokolttá teszi a képzési szerkezet olyan átalakítását, amel yben az egyes szintek rugalmasan kapcsolódnak egymáshoz, biztosítva az átjárhatóság lehetőségét, kerülve a túlszakosodást, és a diák számára lehetőséget adva arra, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb tartalmat és a képességeinek megfelelő szintet. Ind okolt bővíteni a képzési formáink tárházát, lehetővé téve ezzel, hogy a diák a maga számára leggazdaságosabb formát választhassa. Ezzel szabadabbá válik a tanulás folyamata és növelhető a hallgatói létszám. Sőt, megoldást kínál a jövő egyik fő stratégiai k érdésére is, hiszen nagyobb
