Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat, valamint a vámtarifáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, az MDF
922 Így a továbbiakban igyekszem a több mint 200 paragrafusból álló törvényjavaslatnak elsősorban azokra a pontjaira felhívni a figyelmet, ahol ilyen módosításokat látunk szükségesnek, ahol felmerülnek bizonyos kételyek és aggályok; tehát olyan vitatott pontokat, ahol feltételezhetően szükség lesz módosításokra. Az első három paragrafus alapvető célja, hogy egységesen értelmezhető fogalomkészlettel foglalja össze a vámjog és a vámeljárás általános rendelkezéseit. Mindez régi hiányt pótol, ám - noha ez nem a törvény tartalmi kérdései közé tartozik - ez a nyelvezet aligha gazdagítja a magyar nyelv irodalmi érté keit. Egy ilyen szörnyszülöttet szeretnék kiemelni a sokféle gyöngyszem közül - ezzel egyébként nem magában a törvényben, hanem a törvény részletes indoklásánál találkoztam , ez a 8489. § indokló része, amely így hangzik: "A nemzetközi szabályokhoz igazo dóan a külföldi megmunkálás után visszahozott vámárura nem az importra vonatkozó előírás, hanem" - és itt jön ez a bizonyos fogalommonstrum - "a kiviteli előjegyzésben vámkezelt, megmunkálásra kiszállított magyar áruval történő visszahozatali elszámolási k ötelezettség szabálya érvényesül." Ennyit a törvény irodalmi és nyelvi értékeiről. Jóllehet, ez igen régóta megfogalmazódó aggály, de azt hiszem, a törvények esetében talán valamivel áttekinthetőbben kellene fogalmazni. Hozzáteszem: mindez persze nagyon ne héz feladat. Lássuk ezután az ennél tartalmibb problémákat: A törvényjavaslat előkészítése során és a bizottsági vitákban is gyakran felmerült az aktív és a passzív bérmunka vámjog oldaláról való fokozottabb ellenőrzésének kérdése. Bár a törvény itt alapve tően nem hoz újat, de a lényeg, hogy fenntartja az engedélyezés rendszerét, vagyis ha az állam ezt valamely szempontból jónak látja, korlátozhatja a bérmunkakonstrukciókat. Ez a tendencia látszik érvényesülni egyébként például az Európai Unió '94től érvé nybe lépett, majdnem ezer paragrafust tartalmazó új vámkódexében is. A korlátozás elsősorban azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyek az Európai Unió szempontjából passzív, a mi szempontunkból viszont aktív bérmunkának minősülnek. Azt is látni kell persze, hogy az ilyen tiltások nem feltétlenül hiúsítják meg az ügyletet, de mivel jobb híján szimpla exportimport ügyletként valósulnak meg, ennek következtében kétségtelen többletterheikkel és bonyolultságukkal visszatartó erőként jelenhetnek meg. (10.20) Mive l kivitelünk 2025 százaléka rendszeresen az aktív bérmunkaügyletekből származik, a kérdés igen jelentős. A törvény - ahogy már említettem - óvatos volt, de elképzelhető, hogy a jövőben itt lényegesen differenciáltabb szabályozásra lesz szükség, és ezt tal án már jó lett volna ebben a törvényben is érvényesíteni. Annál is inkább, mert igen dinamikusan nő a passzív bérmunka aránya is, vagyis amikor magyar cégek dolgoztatnak - mert ma már ez sem számít extrém esetnek - mondjuk, Vietnamban. Sőt elterjedőben van egy merőben új sportág - nagyon divatossá kezd válni , amikor a nagyobb haszon érdekében a magyar vállalkozó - nagyon leleményes módon egyébként - összekapcsolja az aktív és a passzív ügyletet, nevezetesen úgy, hogy nyugati relációban aktív az ügylet, ám a magyarnál alacsonyabb - jóval alacsonyabb - munkaerőárak csábításának engedve, ezt egy passzív ügylettel kapcsolja össze, és adja tovább valójában mindezt nyilván tetemes, és többnyire nem feltétlenül regisztrálható haszonnal. Mint annyiszor, tehát most is kiderülhet, hogy az élet minden létező jogi szabályozásnál bonyolultabb, így a törvényt előbbutóbb esetleg itt is módosítani szükséges. Igen fontos tényre hívja fel a figyelmet a törvényjavaslat származási szabályokkal foglalkozó része, ez a 16. §tól a 19. §ig tart. Itt idéznék egy nagyon tanulságos részt, szintén a részletes indoklásból. "Kiemelkedő, hogy a kedvezmények igénybevétele kizárólag az áru származásának
