Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat, valamint a vámtarifáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, az MDF
921 rendszer. Ez magyarul azt jelenti, hogy a vámok bár formálisan léteztek ugyan, de természetesen semmi tényleges funkciójuk nem volt és nem is lehetett azon gazdasági körülmények között. A '68as mechanizmusreform - akárcsak sok más gazdasági eszköz esetében is - persze elindította azt a folyama tot, ami ezt az elpolitikaiasított gazdaságot fokozatosan egyfajta ilyen reökonomizációs folyamatnak vetette alá és így a vám is ébredezni kezdett ebből a bizonyos Csipkerózsikaálomból. Ám azért újabb húsz évre volt szükség ahhoz, hogy ez a folyamat befej eződjék és a vám visszakapja azt a fontos és komplex szerepet, amelyet egy piacgazdaságban játszania kell. Vagyis egyszerre fontos fiskális eszköz, költségvetési bevételi elem, lényeges konjunktúraszabályozó és végül, de nem utolsósorban, sőt napjaink bon yolult világgazdasági alkurendszerében egyre inkább a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakításának nélkülözhetetlen instrumentuma. A most tárgyalt törvény valójában - és ezzel nem jelentőségét kívánom kisebbíteni - döntően technikai jellegű, amennyiben a már eddig is létező jogszabályokat foglalja egységes keretbe - ezért is hangozhatott el ez a bizonyos kistestvérminősítés. Éppen ezért a törvény egészével alapvetően egyetértünk, azt támogatjuk, csupán egyetlen ponton szeretném egy vitatható mozzanatra fe lhívni a figyelmet. Ez egyébként a bizottsági üléseken is visszatérő téma volt. A törvényjavaslatnak a gazdasági bizottságban zajló vitája során például számos aggály hangzott el, fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy a 1617. § és különösen a 2223. és 24. § - ami miatt egyébként az államháztartási törvényt is módosítani kell - túl nagy szabadságot adnak az IKM, illetve a PM minisztere kezébe. Az aggályt én magam is indokoltnak tartom, még akkor is, ha persze azt is tudjuk, hogy aligha volna járható ú t egy olyan szabályozás, hogy például egy vámügyi részletkérdésben, egy egészen piciny részletkérdésben zajló nemzetközi alkufolyamatban kizárólag parlamenti felhatalmazással lehetne eljárni. Azt hiszem, hogy egy ilyen helyzet sikeresen bénítaná meg teljes mértékben a parlament és a kormány munkáját is e téren. Tehát nyilvánvalóan ez nem jelenthet járható utat. Úgy gondolom azonban, hogy indokolt, ha a parlament mégis igényt tart a folyamat valamiféle ellenőrzésére. Megfelelő eszköz lehetne erre például az, hogy az illetékes miniszterek, tehát az IKM és a PM minisztere a gazdasági bizottság és/vagy a parlament plenáris ülése előtt rendszeresen beszámolnának ebbéli tevékenységükről, mondjuk negyedévenként. Így a vita során lehetőség volna - igaz, persze, csak utólag , hogy a képviselők részben informálódhassanak, részben pedig elmondhassák kritikai észrevételeiket a miniszterek, illetve a minisztériumok ebbéli tevékenységéről. Megfontolandónak tartjuk ezzel kapcsolatban egy módosító indítvány megfogalmazását és benyújtását is, de összességében szeretném megismételni: a törvényjavaslat egészét ezen módosítással, illetve kiegészítéssel elfogadhatónak tartjuk és támogatjuk. Áttérve a nagy testvérre, a vámjog és a vámigazgatás kérdésére: valóban egy nagy jelentősé gű és igen fontos törvényjavaslat fekszik előttünk. Igen régóta fogalmazódik meg - egyébként egyre markánsabban - az az igény, hogy a gazdasági rendszerváltozás fontos elemeként szükség van egy ilyen átfogó vámtörvényre, ami most megszületett. A jó vá mrendszerrel kapcsolatban rendkívül sok követelmény fogalmazódik meg, egyszerre kell stabilnak és kiszámíthatónak lennie, de közben a rugalmas reagálás eszközeként is működnie kell. Egyszerre kell hogy lehetővé tegye a zökkenőmentes és gyors áruforgalmat, de a szigorú, alapos és biztonságos ellenőrzést is - és hosszan sorolhatnánk azokat a sokszor egymásnak is ellentmondó követelményeket, amelyeknek egyszerre kellene eleget tennie úgy, hogy közben mindez eredményesen szolgálja a gazdaság kiegyensúlyozott mű ködését és legfőbb stratégiai célunkat: az európai integrációt. Mindebből természetesen kitetszik, hogy jó vámrendszert és ezt szabályozó jó vámtörvényt megalkotni bizony nehéz feladat. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ha számos kritizálható elemet tarta lmaz is - és ezeket szeretném majd elmondani, összefoglalni , de összességében azt hiszem, végül is eleget tett ezeknek a követelményeknek, kívánalmaknak.
